Beodra

település Szerbiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 11.

Beodra (szerbül Ново Милошево / Novo Miloševo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben. Két település, Beodra és Karlova egyesülésével jött létre.

Beodra (Ново Милошево / Novo Miloševo)
A Szent Mária Magdolna római katolikus templom
A Szent Mária Magdolna római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségTörökbecse
Rangfalu
Irányítószám23273
Körzethívószám+381 (0) 23
RendszámZR
Népesség
Teljes népesség6020 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság77 m
Terület171,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 43′ 11″, k. h. 20° 18′ 07″45.719722°N 20.301944°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 11″, k. h. 20° 18′ 07″45.719722°N 20.301944°E
Beodra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beodra témájú médiaállományokat.

Nagykikindától délnyugatra, Törökbecsétől északnyugatra, Bocsár, Basahíd és Töröktopolya közt fekvő település.

Története

szerkesztés
 
A Karátsony család egykori kastélya
 
Beodra. Gróf Karátsonyi Jenő kastélya 1900 körül
 
Beodra: Gróf Karátsonyi Andor kastélya 1900 körül
 
A szerb ortodox templom
 
Magtár

Beodra nevét 1331-ben említették az oklevelekben Böldre (Beldre) néven. A 15. században több birtokosa is volt: 1414-1448. között a berekszói Hagymás családé, 1434-1451 a Beldrei Himfieké, később pedig a Dócziaké volt, akik 1482-ben Böldrén kívül Szentesen és Szeg településen is birtokosok voltak.

1461-ben és 1482-ben már két Böldre helység is létezett, melyek egyike Böldreszeg, a mai Karlova helyén volt.

1572-ben Telegdi Miklós birtoka volt, akitől testvére Mihály és annak leszármazottai örökölték.

Beodra a török hódoltság alatt is lakott maradt.

1695-ben Frigyes Ágost szász herceg seregét a Peadrán át akarta vezetni a török ellen, de a környező mocsarakon nem tudott átjutni, ezért kénytelen volt más utat választani.

A 18. század elején a település elpusztult, hiányzott az 1717-es összeírásból, és Mercy gróf, katonai kormányzó térképén is a lakatlan helységek között jelölték.

Később Aracs, Kerektó és Somogy településekről magyarok és szerbek telepedtek le itt, majd 1740 körül újabb szerb betelepülők érkeztek a faluba.

1781-ben Karátsonyi Bogdán vásárolta meg a kincstártól a beodrai uradalmat, 1794-ben, 1796-1805 között németek telepedtek le itt.

1805-ben mezőváros lett és évenként három országos vásár tartására is kiváltságot nyert.

1910-ben 4680 lakosából 1691 magyar, 598 német, 2325 szerb volt. Ebből 2240 római katolikus, 2364 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott, majd az új délszláv államhoz került.

1946-ban a magyar többségű falut összevonták a szomszédos szerb többségű Karlovával, és a közös település neve Miloš Klima kommunista partizán után Novo Miloševo lett.

Akács-puszta

szerkesztés

A település közelében feküdt Akács-puszta is, mely a középkorban Csanád vármegyéhez tartozott, eredeti birtokosa nem ismert. A 14. század első felében az örökös nélkül maradt birtok Károly Róbert királyra szállt, aki a birtokot Becsei Imre bácsi főispánnak és lévai várnagynak adományozta hűséges szolgálataiért.

1334-ben Becsei Imre fiainak Tőttösnek és Vesszősnek birtoka volt. Becsei Imre fiai a 14. század közepén a birtokot a Csanád nemzetségnek adták el, akik 1360-ban osztoztak meg ősi birtokaikon, Akács a Lőrinczfiaknak jutott.

1495-ben a Csanád nemzetségbeli Telegdy András Beodrai birtokrészét Bodófalvi Ferenc deáknak zálogosította el.

1508. május 22-én Telegdy István új adománylevelet kapott II. Ulászló királytól itteni birtokaira, és a Telegdyeké volt még 1568-1570-ben is.

1611-ben Báthory Gábor erdélyi fejedelem Akácsot, mely akkoriban néptelen puszta volt, Egri Monojlónak adományozta.

1717-ben a becskereki kerületbe osztottak be a falut s ekkor az összeírás szerint, 13 házból állt. 1731-ben a falu lakosai rác hajdúk voltak, akik külön kapitány alatt álltak.

A török hódoltság után e vidéken útonállók, rablók telepedtek meg itt. Báró Engelshofen Ferenc Lipót (1742-53) az útonállók, s rablók eme fészkét katonai karhatalommal feloszlatta és lakosságát Beodrára telepítette át. Akács ekkor újra puszta lett.

1826-ban jászsági és nagykunsági magyarok telepedtek le a pusztára. Az 1890. évi népszámláláskor már feloszlott községként írták össze.

Paktó puszta

szerkesztés

Paktó (Pataktó) puszta is ide tartozott egykor.

1285-ben a Csanád nemzetségbeli Tamás birtoka volt. Károly Róbert király még 1319 előtt elvette a hűtlenségbe esett Csanád nemzetségtől és a királyi birtokokhoz csatolta, 1319-ben pedig Lampert országbírónak adta cserébe, némely Temes vármegyei birtokokért.

A 14. században valószínűleg a kunok pusztították el, többé nincs adatunk róla.

Akács-Szent-Miklós

szerkesztés

Beodra határában feküdt egykor Akács-Szent-Miklós falu is, melyről 1323-ból van először adat, ekkor Becsei Imre birtoka volt, majd a Telegdyek birtoka lett.

1360-ban Lőrincz fiai Tamás és János birtoka volt.

1366-ban még említették, később azonban már nincs róla adat, valószínűleg árvíz következtében pusztult el és jobbágyai átköltöztek Akácsra.

Népesség

szerkesztés

Demográfiai változások

szerkesztés
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
9536 9356 9276 8548 7805 7309 6763[2] 6020[1]

Etnikai összetétel

szerkesztés
Nemzetiség Szám %
Szerbek 5146 76,09
Magyarok 986 14,57
Cigányok 361 5,33
Jugoszlávok 88 1,30
Horvátok 18 0,26
Macedónok 14 0,20
Montenegróiak 9 0,13
Oroszok 5 0,07
Németek 4 0,05
Muzulmánok 4 0,05
Románok 2 0,02
Szlovének 1 0,01
Szlovákok 1 0,01
Bolgárok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

szerkesztés
  • Bűnbánó Szent Mária Magdolna római katolikus temploma 18381842 között épült
  • Traktormúzeum (Muzej Žeravica)[4]
  • Karátsony-kastély (nem látogatható)

Külső hivatkozások

szerkesztés