Főmenü megnyitása

Töröktopolya (szerbül Банатска Топола / Banatska Topola, németül Banat Topola) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.

Töröktopolya
(Банатска Топола / Banatska Topola)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségNagykikinda
Rang falu
Polgármester Nedeljko Cimeša
Irányítószám 23315
Körzethívószám +381 230
Rendszám KI
Népesség
Teljes népesség1066 fő (2002) +/-
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság78 m
Terület120,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Töröktopolya (Szerbia)
Töröktopolya
Töröktopolya
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 40′ 21″, k. h. 20° 27′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 21″, k. h. 20° 27′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Töröktopolya
témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagykikindától délre, Beodra, Basahíd, Tóba és Torontáloroszi közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Töröktopolya helyén még az 1783. évi térképen is nagy kiterjedésű mocsarak vannak feltüntetve. A mocsaras terület a beodrai uradalom területéhez tartozott. 1781-ben Karátsonyi Bogdán megvásárolta a területet és megkezdte a mocsaras területek kiszárítását és az így nyert területre 1790. körül magyarokat és németeket telepített. A helyből alakult ki Topolya és népesült be ismét Novoszello-puszta. Az 1800-as évek elején a település neve Töröktopolya lett.

1838-ban Karácsonyi Lajos, majd gróf Karátsonyi Guidó birtoka lett. 1893-ban önálló községgé alakult.

1910-ben 1149 lakosából 544 magyar, 596 német volt. Ebből 1140 volt római katolikus.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagykikindai járásához tartozott.

PusztanovoszelloSzerkesztés

A településhez tartozik Pusztanovoszello is. Helyén a középkorban Újfalu állt, melyet 1399-ben már említettek az oklevelekben. Valószínűhogy, hogy azonos lehet az 1441 körül a becsei várhoz tartozó Újfaluval.

Újfalu a török hódoltság alatt elpusztult, a Mercy-féle térképen lakatlan helyként tüntették fel.

Újfaluban 1761-ben szerbek laktak, 1766-ban a kamara a tiszai és a marosi szerb határőröknek engedte át.

1774-ben a szerbek a nagykikindai kiváltságos kerületnek szervezésekor elvándoroltak innen, és 1783-ban a puszta ismét lakatlanná vált.

A 19. század elején, Beodrai Karátsonyi László birtoka volt, aki földművelő és dohánytermelő római katolikus németeket telepített le ide, 1838-ban lakosainak a száma már 4760 fő lett. Azonban a telepesek nagy része 1870 körül ismét elköltözött, a helységet pusztaként Topolyához csatolták.

NépességSzerkesztés

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1177 965 1033 1733 1382 1176 1066[1] 866[2]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 570 53,47
Magyarok 434 40,71
Németek 5 0,46
Muzulmánok 5 0,46
Bolgárok 3 0,28
Horvátok 2 0,18
Montenegróiak 1 0,09
Szlovákok 1 0,09
Egyéb/Ismeretlen[3]

NevezetességekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  2. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) népesség/Töröktopolya nevű ref-eknek
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés