Wikipédia

Bodnár István (író, 1912)

(1912–1988) magyar író, költő, újságíró, műfordító, könyvkiadó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 1.
Ez a szócikk az 1912-ben született író és újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Bodnár István (egyértelműsítő lap).

Bodnár István (Semjén, 1912. október 11. – Budapest, 1988. augusztus 23.) író, költő, újságíró, lapszerkesztő, műfordító, könyvkiadó.

Bodnár István
Született1912. október 11.
Semjén
Elhunyt1988. augusztus 23. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró, költő, újságíró, lapszerkesztő, műfordító, könyvkiadó
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Református családban született és nevelkedett. Szülei Bodnár István és Bodnár Mária voltak. Sárospatakon járt tanítóképzőbe és ott is végzett 1933-ban. 1932-1933-ban társszerkesztője volt a Sárospataki Ifjúsági Közlönynek. Kommunista diákszervezkedésben való részvétele miatt 1933-ban elítéltek, majd 1934-ben Csehszovákiába emigrált. 1934-től 1938-ig a pozsonyi Magyar Újságnál dolgozott újságíróként. Riportjai a Népfront lapjában jelentek meg. 1938-39-ben A Magyarság Útja, néhány hónapig a Magyar Szó majd a Nemzetőr belső munkatársa volt. Miután a 30-as évek végén kiutasították Pozsonyból,[1] visszatért Magyarországra. Cikkei olyan szélsőjobboldali lapokban jelentek meg, mint a Magyarság, Egyedül Vagyunk, a Magyar Út és a Magyar Élet. [2] Bodnár István Könyvkiadó néven alapított vállalkozást. Ennek keretében adta ki a Szórakoztató regények című füzetsorozatot olyan klasszikusokkal mint Puskin, Csehov vagy Turgenyev. Emellett 1943-ban többek között nyolc saját kisregényét is kiadta. 1943-ban baloldali magatartása miatt kizárták a Sajtókamarából.[3] A felszabadulás után Törökszentmiklóson a termelőszövetkezeti bizottság elnök volt. Ezt követően a Szabad Szó és a Parasztújság című lapoknál dolgozott. Néhány évig kiadói lektorként működött, majd a Jövendőnk című újság belső munkatársa volt.

Számos művet fordított oroszból. Írt továbbá elbeszéléseket, rádiójátékokat, riportokat.

Művei

szerkesztés

Versei:

  • Jaj! Atyám, a jövő, Rácz Ny., Sárospatak, 1932, 60 oldal

Regények, kisregények:

  • Dornkappel, Prága, Pozsony külvárosáról szóló regénye.
  • Mesemondás: tárcák, elbeszélések, 1. kötet, Franklin k.-ny., Budapest, 19??
  • Az én falum árnyékában, E. Prager kiadó, Pozsony, 1938, 233 oldal
  • Ludas Matyi - népi színjáték, Turul falufüzetek 2., Bolyai Akadémia, Budapest, 1939, 67 oldal
  • Pozsonyi éjszakák, Athenaeum, Budapest, 1941, 301 oldal
  • Vihar a Tátrában, Soóky Margit Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1942,[4] 32 oldal
  • Egyszer minden kiderül, Hungária Ny., Budapest, 1942, 32 oldal
  • Négy igaz barát, ifjúsági regény, Forrás, Budapest, 1942, 152 oldal
  • Mária útja, Siményi, Budapest, 1943, 32 oldal
  • A csempészkirály, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
  • Egyetlen barát, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
  • Ember a talpán, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
  • Erősebb a szerelemnél, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
  • Kastély a lápon, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal
  • Mindent Zsuzsiért, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal
  • A rengeteg hőse, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal
  • Rongyos gazdag, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal
  • Orvos a külvárosban, Bárd, Budapest, 1944, 413 oldal (elkobozták)
  • Ivás után, bohózat, Népi műsortár 9., Misztótfalusi, Budapest, 1947, 15 oldal
  • Nagyatádi Szabó István pályafutása, Paraszt könyvtár 1., Sarló, Budapest, 1947, 52 oldal
  • Hósirály, Tiszta szívvel füzetek, Nyíregyháza, 1991, 58 oldal[5]

Műfordításai

szerkesztés
  • Ivan Szergejevics Turgenyev: A diadalmas szerelem dala, Hungária Ny., Budapest, 1943, 32 oldal
  • Ignatyij Nyikolajevics Potapenko: Fiatalok házassága, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
  • Anton Pavlovics Csehov: Ki a tettes?, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
  • Alekszandr Szergejevics Puskin: Furcsa esküvő, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
  • Ilja Gruzdjev: Gorkij élete és művészete, Faust Imre Könyvkiadó Vállalat, 1946, 210 oldal

Díjak

szerkesztés

Szélsőjobboldali epizód

szerkesztés

Életének szélsőjobboldali epizódjával kapcsolatos állításait Bálint Gábor Halász Péter író emlékeire alapozta. Halász ezt inkább a megélhetéssel összefüggő pálfordulásként értékelte, bár Bodnár számos ponyvaregény szerzőt hozott kellemetlen sőt veszélyes helyzetbe azzal, hogy a szélsőjobboldali sajtóban nyilvánosságra hozta valódi nevüket. A Magyar irodalmi lexikon szerint ezzel szemben 1943-ban baloldali magatartása miatt kizárták a Sajtókamarából. Az irodalomtörténet még adós a több éves szélsőjobboldali epizód értelmezésével kapcsolatosan, illetve hogy bizonyosan ugyanarról a személyről van-e szó.

Emellett a kommunista párt a náci megszállókat és hazai kiszolgálóit tekintette a legveszélyesebb ellenségnek, és ennek jegyében kereste a kapcsolatot a hivatalos népfrontpolitikán túl még szélsőjobboldali politikusokkal, személyiségekkel, csoportokkal is ha egyébként azok németellenesek voltak. (Pl. így került kapcsolatba Lázár Vilmos, Agárdi Ferenc, József Attila Rátz Kálmánnal és más szélsőjobboldaliakkal.)

Források

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Valószínűleg Csehszovákiából, nem csak Pozsonyból, de a forrás Pozsonyt említ.
  2. ↑ Bálint Gábor állításait Halász Péter író visszaemlékezésére alapozta.
  3. ↑ Magyar irodalmi lexikon
  4. ↑ A MOKKA adatbázisában 1941.
  5. ↑ Lehetséges, hogy a szerző csak névrokona Bodnár Istvánnak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bodnár_István_(író,_1912)&oldid=27486882”