Főmenü megnyitása

A Borz-barlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Borz-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz41 m
Mélység0 m
Magasság2,3 m
Függőleges kiterjedés2,3 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 310 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5451-20
Elhelyezkedése
Borz-barlang (Magyarország)
Borz-barlang
Borz-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 44″, k. h. 20° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 44″, k. h. 20° 40′ 17″

Tartalomjegyzék

LeírásSzerkesztés

Szögliget központjától északra, körülbelül három kilométerre, a Lakatos-forrástól (Borz-forrástól) északkeletre, 72 méterre, az Országos Kéktúra kék sáv jelzéssel jelölt útvonala mellett van a másfél méter magas, természetes bejárata. Néhány turistatérkép jelöli a helyét és a nevét is feltünteti. Felső triász, hallstatti mészkőben jött létre.

A 32 méter vízszintes kiterjedésű barlang régészeti átkutatása eredményes lehet. Sok benne a csont és az állati ürülék. Ezek arra utalnak, hogy egy ragadozó élt, vagy él benne. A régi térképein a végponttól továbbvezető kúszójárat látható, amely jelenleg nem járható. Ennek a végében egy törmelékkel lezárt végű vízvezető járatba lehetett lejutni egy szűkületen lemászva a barlangot régen ismerők szerint. A nem lezárt barlang barlangjáró alapfelszereléssel és engedéllyel látogatható.

A feltárásakor benne talált borztetemről lett elnevezve. A helybeliek szerint a lyuk bejáratánál a cigányok borzot füstöltek régen és lehet, hogy még akkor pusztult el. Előfordul az irodalmában Borz-lyuk (Dénes 1963), Borzlyuk (Balázs 1957) és Borzlyuk-barlang (Bertalan 1976) néven is. A Borz-barlang név először 1957-ben jelent meg az irodalmában.

KutatástörténetSzerkesztés

1957. augusztusban Gyülvészi Barnabás és Ort János tárták fel egy eltömődött lyuk kibontásával 28 méter hosszúságig. Ebben az évben Balázs Dénes és Bató Tibor mérte fel és lett megszerkesztve az 1:100 méretarányú barlangtérképe. 1959-ben a Vörös Meteor SK Barlangkutató Csoportja bontómunkát végzett benne. Az 1963-ban készített, egy 1963. augusztusi bejáráson alapuló, szpeleográfiai terepjelentésbe, Dénes György azt írta, hogy valószínűleg a Bába-forrás régi, inaktív forrásbarlangja, amelyen keresztül egykor a bába-völgyi víznyelők vizei kerültek a felszínre. A kézirat szerint 50 méter hosszú. A méretadatba minden bizonnyal beleszámította a barlanggal lehet, hogy járhatóan összefüggő, másik, nem messze lévő bontási helyen feltárt barlang hosszát. A valóságban nem lett összekötve a két barlang. 1968-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Szakbizottság bővítette a bejárati részét.

1971-ben a Tektonik Barlangkutató Csoport tágította a barlangot. Valószínűleg 1973-ban Csernavölgyi László és Molnár András, akik a Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai voltak, felmérték a barlangot és a felmérés alapján Molnár András egy alaprajzi barlangtérképet szerkesztett öt keresztmetszettel. Az 1975-ben megjelent, Jakucs László szerkesztette útikalauzban az olvasható, hogy 50 méter hosszú és a feltárók szerint a Bába-völgyi-barlangrendszer régi, már inaktív forrásbarlangja, valamint egy fénykép is meg lett jelentetve a bejáratáról. Az 1976. évi MKBT Beszámoló szerint körülbelül 20 méter hosszúságig volt járható és a kibontása két irányban lehetséges. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 75. számú cédulán többek között az szerepel, hogy 28 (50?) méter hosszú, hordalékkal kitöltött üreg, valamint hivatkozik kettő, a barlangra vonatkozó irodalomra. Az 1977-ben írt, egy 1972. februári bejáráson alapuló, szpeleográfiai terepjelentés szerint a Bába-völgyi 1. sz. víznyelővel van hidrológiai kapcsolata, az alaprajzi hossza 41 méter, a hossza a valóságban 41 méter, a vízszintes kiterjedése 20 méter és a függőleges kiterjedése 2,3 méter.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. 2008. október 15-én Frigy Bea, Németh Tamás, Povázsai Zoltán és Tóth Éva felmérték és a felmérés alapján egy alaprajzi barlangtérkép készült három keresztmetszettel. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon van még egy alaprajzi barlangtérkép öt keresztmetszettel, amelynek sem a készítési időpontja, sem a készítője nincs feltüntetve a barlangtérképen. 1993-ban, vagy később készült.

IrodalomSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés