Brezanóczy Pál

(1912–1972) egri érsek

Brezanóczy Pál (Aknaszlatina, 1912. január 25.Eger, 1972. február 11.)[5] római katolikus püspök, egri érsek.[6]

Brezanóczy Pál
Született1912. január 25.[1][2]
Aknaszlatina[3][4]
Elhunyt1972. február 11. (60 évesen)[1][2]
Eger[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • apostoli kormányzó (1959–)
  • címzetes püspök (1964. szeptember 15. – )
  • egri érsek (1969. január 10. – )
egri érsek
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1935. július 22.
Püspökké szentelés1964. október 28.
Szentelők

HivatalEgri érsek (1969-ig apostoli adminisztrátor)
Hivatali idő1959–1972
ElődjeCzapik Gyula
UtódjaBánk József
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

A kassai premontrei gimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait Innsbruckban végezte. 1935. július 22-én szentelték pappá.[7] Néhány évig káplánként és tábori papként szolgált. 1938-tól Kassán volt teológiai tanár és az orsolyita gimnázium igazgatója. 1941-től püspöki titkár, 1946-tól a Kassai egyházmegye magyarországi részén általános helynök Hejcén, ahol a püspöki nyaralóban szemináriumot létesített. 1951-től káptalani helynök és a Rozsnyói egyházmegye magyarországi részének apostoli kormányzója, majd 1952-től egri ordinárius és a Szatmári egyházmegye magyarországi részének érseki helynöke volt.[6]

Püspöki pályafutása szerkesztés

Az egri érseki szék Czapik Gyula halálával 1956-ban megüresedett, de állami hozzájárulás híján betöltetlen maradt. Brezanóczy Pál ezért 1956-tól 1959-ig káptalani helynökként, majd apostoli adminisztrátorként vezette az egyházmegyét. 1964. október 28-án szentelték rotariai címzetes püspökké. Végül 1969-ben kapott egri érseki kinevezést.[8][9]

1958-tól a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség Kékes Pál fedőnéven nyilvántartott ügynöke volt; Kiszely Gábor Állambiztonság című könyve szerint egyes esetekben elszabotálta a megrendelők kéréseinek teljesítését.[10][11] Teológiai tanácsadóként részt vett a Második vatikáni zsinat 1962-es első ülésszakán, ahonnan szintén írt jelentést.[12]

Része volt az állam és az egyház 1964. szeptember 15-i részleges megállapodásában,[6] melynek előkészítésében is részt vett mint Agostino Casaroli érsek tanácsadója magyar vonatkozású kérdésekben.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b c Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
  3. Diós István – Viczián János: Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Szent István Társulat, 1996
  4. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. november 24.)
  5. halotti bejegyzés. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
  6. a b c Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.  
  7. más források szerint augusztus 28-án Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.  
  8. Főpapjaink (magyar nyelven). Egri főegyházmegye, 2016. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  9. A török félholdtól a diktatúráig (magyar nyelven). Egri főegyházmegye, 2016. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  10. Bocsánatot kér a Vatikán? (magyar nyelven). Népszava, 2013. szeptember 7. [2017. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  11. Ungváry Krisztián: Az ügynökök és az egyház (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. február 28. [2008. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  12. Árpád von Klimó.szerk.: Piotr H. Kosicki: Two Vatican II and Hungary, Vatican II Behind the Iron Curtain (angol nyelven). CUA Press, 64. o. (2016). ISBN 9780813229126. Hozzáférés ideje: 2017. március 18. 

További információk szerkesztés