Bánk József
Bánk József (Adács, 1911. január 23. – Verőce, 2002. szeptember 7.) római katolikus püspök, Széchenyi-díjas egyházjogász, egri érsek, majd váci érsek-püspök.[3][4]
| Bánk József | |
 | |
| Született |
1911. január 23.[1] Adács[1] |
| Elhunyt |
2002. szeptember 7. (91 évesen)[1] Verőce[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | katolikus pap |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Nagyboldogasszony-székesegyház |
| váci érsek-püspök | |
 | |
| Vallása | római katolikus egyház |
| Pappá szentelés |
1936. június 21. Esztergom |
| Püspökké szentelés |
1964. október 28. Budapest |
| Szentelők |
|
| Hivatal | győri segédpüspök (1966-tól apostoli kormányzó is) |
| Hivatali idő | 1964–1969 |
| Elődje | Papp Kálmán (megyés püspök) |
| Utódja | Kacziba József (apostoli kormányzó) |
| Hivatal | váci püspök |
| Hivatali idő | 1969–1974 |
| Elődje | Kovács Vince (apostoli kormányzó) |
| Utódja | Endrey Mihály |
| Hivatal | egri érsek |
| Hivatali idő | 1974–1978 |
| Elődje | Brezanóczy Pál |
| Utódja | Kádár László Gábor |
| Hivatal | váci érsek-püspök[2] |
| Hivatali idő | 1978–1987 |
| Elődje | Endrey Mihály |
| Utódja | Marosi Izidor |
| Társszentelt püspökök | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bánk József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
PályafutásaSzerkesztés
A gimnáziumot Gyöngyösön és Esztergomban, teológiai tanulmányait pedig Budapesten,[4] a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán végezte, a Központi Papnevelő Intézet növendékeként.[3] 1936. július 21-én szentelték pappá Esztergomban.[3][4] November 7-én teológiai doktorátust szerzett, majd[4] három évig jogi tanulmányokat végzett a római Pápai Magyar Intézetben, az Apollinaris Pápai Egyetemen.[3]
1939-től érseki levéltárosként[4] központi szolgálatot látott el Esztergomban, majd 1943-ban pályázaton elnyerte a Hittudományi Kar egyházjogi tanszékét,[4][3] melyet 1964-ig vezetett.[3] Az 1949–1950-es tanévtől a Hittudományi Kar dékánja lett; a tanítást 1950-től a Hittudományi Akadémián is folytatta.[4] A Második vatikáni zsinaton a magyar püspökök jogi szakértőjeként vett részt.[3]
Püspöki pályafutásaSzerkesztés
1964. szeptember 15-én materianai címzetes püspökké és győri segédpüspökké nevezték ki.[4][3] Október 28-án szentelték püspökké Budapesten. 1966. május 24-én a Kódexrevíziós Bizottság konzultora lett.[4]
Papp Kálmán megyés püspök halála után, 1966. július 28-tól káptalani helynökként, majd december 29-től apostoli adminisztrátorként igazgatta az egyházmegyét.[4][3]
1969. január 10-én váci püspökké nevezték ki.[4][3] Megszervezte a papok továbbképzését, felújíttatta a Váci székesegyházat, és az ő nevéhez fűződik az első autók beszerzése a tanyai lelkészségek és esperesi központok számára.
VI. Pál pápa 1974. február 2-án egri érsekké nevezte ki.[4][3]
1978. március 2-tól saját kérésére visszakerült a váci egyházmegye élére, megtartva érseki címét. 1987. március 6-án nyugállományba vonult;[4][3] nyugdíjas éveit Verőcén töltötte.[3]
MűveiSzerkesztés
- Címzetes apátok és prépostok újabb jogi helyzete Magyarországon. Budapest, 1941
- De personis moralibus ecclesiasticis in iure Hungariae civili. Róma, 1943
- A káptalani dignitas fogalma. Budapest, 1944 (Theológia különlenyomat)
- Törvényesítés a kánonjogban. Budapest, 1945 (Egyházi Lapok különlenyomat, 1944)
- Káptalani méltóságok Magyarországon. Budapest, 1945
- A kényszerházasság. Budapest, 1945
- De Justiniano Card. Serédi. Róma, 1956 (Monitor Ecclesiasticus különlenyomat)
- Egyházi jog. Az egyházi alkotmányjog alapjai. Budapest, 1958
- XII. Pius: Provida Mater kezdetű apostoli konstitúciója a tökéletesség megszerzésére. Fordítás és bevezető. Budapest, 1958
- Kardinal Serédi der Kanonist. Budapest, 1958
- Normae a Justiniano Card. Serédi conscriptae de fontibus CIC edendis. Róma, 1958 (Monitor Ecclesiasticus különlenyomat)
- Connubia canonica. Róma, 1959
- Kánoni jog. 1-2. kötet. Budapest, 1960
- Vasárnapok, ünnepnapok. Budapest, 1966
- Házasság előtt. Szerkesztés és bevezető. Budapest, 1972
- Fegyelem és kegyelem. Budapest, 1973
- Szentségimádás. Budapest, 1977
- Jézus közelében. Budapest, 1981
- Isten kezében. Budapest, 1981
- Igére vár a nép. Gondolatok és buzdítások vasárnapokra és ünnepekre. 1. kötet. A év. Budapest, 1984
- Van Isten; Makrovilág, Bp., 1989
- Vademecum. Lelki kapaszkodó; összeáll. Bánk József; Makrovilág, Bp., 1991
- A nyolc boldogság; Makrovilág, Bp., 1991
- Latin bölcsességek Szállóigék, velős mondások latinul és magyarul; Szt. Gellért, Szeged, 1992
- Jézussal a keresztúton. 25 keresztút Bánk József érsek-püspök gyűjtésében; Makrovilág, Bp., 1993
- Ami a szemnek láthatatlan. Budapest, 1995
- Miatyánk. Budapest, 1996
- 3800 latin bölcsesség Szállóigék, velős mondások latinul és magyarul; 3. jav. kiad.; Szt. Gellért, Bp., 1997
- Serédi bíboros fiatal évei Rómában, 1908–1927; Szt. István Társulat, Bp., 1999
- Vademecum. Lelki kapaszkodó; bőv. Nagy Alexandra; 6. jav. kiad.; Szt. Gellért, Bp., 2020
Szerkesztette 1970-ben a Váci egyházmegye almanachot, 1975-ben Az Egri Főegyházmegye névtárát.[3][4]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b c d Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
- ↑ személyes cím, a Váci egyházmegyét nem emelték főegyházmegyei rangra
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Bánk József Dr. (magyar nyelven). Váci Egyházmegyei Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.
További információkSzerkesztés
- Archbishop József Bánk, Catholic-Hierarchy (angol)
- Nagy László Tamás: Mátra aljától a Duna partjáig : huszonhárom év három egyházmegye élén. Dr. Bánk József életútja; Magyar Kapucinus Rendtartomány, Vác, 2000
