Főmenü megnyitása

Dr. Bánk József (Adács, 1911. január 23.Verőce, 2002. szeptember 7.) római katolikus püspök, egyházjogász, egri érsek, majd váci érsek-püspök.[3][4]

Bánk József
Született 1911. január 23.[1]
Adács[1]
Elhunyt 2002. szeptember 7. (91 évesen)[1]
Verőce[1]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • megyéspüspök
  • katolikus érsek
  • címzetes püspök
  • segédpüspök (1964. szeptember 15. – , Győri egyházmegye)
  • katolikus püspök (1964. október 28. – )
Iskolái
Sírhely Nagyboldogasszony-székesegyház
váci érsek-püspök
COA archbishop HU Bank Jozsef.png
Pie servus graviter mitis (Szelídséggel párosult határozottság)
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1936. június 21.
Esztergom
Püspökké szentelés 1964. október 28.
Budapest
Szentelők

Hivatal győri segédpüspök (1966-tól apostoli kormányzó is)
Hivatali idő 1964–1969
Elődje Papp Kálmán (megyés püspök)
Utódja Kacziba József (apostoli kormányzó)

Hivatal váci püspök
Hivatali idő 1969–1974
Elődje Kovács Vince (apostoli kormányzó)
Utódja Endrey Mihály

Hivatal egri érsek
Hivatali idő 1974–1978
Elődje Brezanóczy Pál
Utódja Kádár László Gábor

Hivatal váci érsek-püspök[2]
Hivatali idő 1978–1987
Elődje Endrey Mihály
Utódja Marosi Izidor
Társszentelt püspökök
Kacziba József1969. február 12.
Udvardy József1969. február 12.
Vajda József1969. február 12.
Zemplén György1969. február 12.
Fábián Árpád1972. március 16.
Kádár László Gábor1972. március 16.
Klempa Sándor1972. március 16.
Lékai László1972. március 16.
Kovács Endre Gergely1975. február 6.
Pálos Iván1975. február 6.
Pataky Kornél1975. február 6.
Timkó Imre1975. február 8.
Bagi István1979. április 30.
Marosi Izidor1979. április 30.
Szakos Gyula1979. április 30.

PályafutásaSzerkesztés

A gimnáziumot Gyöngyösön és Esztergomban, teológiai tanulmányait pedig Budapesten,[4] a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán végezte, a Központi Papnevelő Intézet növendékeként.[3] 1936. július 21-én szentelték pappá Esztergomban.[3][4] November 7-én teológiai doktorátust szerzett, majd[4] három évig jogi tanulmányokat végzett a római Pápai Magyar Intézetben, az Apollinaris Pápai Egyetemen.[3]

1939-től érseki levéltárosként[4] központi szolgálatot látott el Esztergomban, majd 1943-ban pályázaton elnyerte a Hittudományi Kar egyházjogi tanszékét,[4][3] melyet 1964-ig vezetett.[3] Az 19491950-es tanévtől a Hittudományi Kar dékánja lett; a tanítást 1950-től a Hittudományi Akadémián is folytatta.[4] A Második vatikáni zsinaton a magyar püspökök jogi szakértőjeként vett részt.[3]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1964. szeptember 15-én materianai címzetes püspökké és győri segédpüspökké nevezték ki.[4][3] Október 28-án szentelték püspökké Budapesten. 1966. május 24-én a Kódexrevíziós Bizottság konzultora lett.[4]

Papp Kálmán megyés püspök halála után, 1966. július 28-tól káptalani helynökként, majd december 29-től apostoli adminisztrátorként igazgatta az egyházmegyét.[4][3]

1969. január 10-én váci püspökké nevezték ki.[4][3] Megszervezte a papok továbbképzését, felújíttatta a Váci székesegyházat, és az ő nevéhez fűződik az első autók beszerzése a tanyai lelkészségek és esperesi központok számára.

VI. Pál pápa 1974. február 2-án egri érsekké nevezte ki.[4][3]

1978. március 2-tól saját kérésére visszakerült a váci egyházmegye élére, megtartva érseki címét. 1987. március 6-án nyugállományba vonult;[4][3] nyugdíjas éveit Verőcén töltötte.[3]

MűveiSzerkesztés

  • Címzetes apátok és prépostok újabb jogi helyzete Magyarországon. Budapest, 1941
  • De personis moralibus ecclesiasticis in iure Hungariae civili. Róma, 1943
  • A káptalani dignitas fogalma. Budapest, 1944 (Theológia különlenyomat)
  • Törvényesítés a kánonjogban. Budapest, 1945 (Egyházi Lapok különlenyomat, 1944)
  • Káptalani méltóságok Magyarországon. Budapest, 1945
  • A kényszerházasság. Budapest, 1945
  • De Justiniano Card. Serédi. Róma, 1956 (Monitor Ecclesiasticus különlenyomat)
  • Egyházi jog. Az egyházi alkotmányjog alapjai. Budapest, 1958
  • XII. Pius: Provida Mater kezdetű apostoli konstitúciója a tökéletesség megszerzésére. Fordítás és bevezető. Budapest, 1958
  • Kardinal Serédi der Kanonist. Budapest, 1958
  • Normae a Justiniano Card. Serédi conscriptae de fontibus CIC edendis. Róma, 1958 (Monitor Ecclesiasticus különlenyomat)
  • Connubia canonica. Róma, 1959
  • Kánoni jog. 1-2. kötet. Budapest, 1960
  • Vasárnapok, ünnepnapok. Budapest, 1966
  • Házasság előtt. Szerkesztés és bevezető. Budapest, 1972
  • Fegyelem és kegyelem. Budapest, 1973
  • Szentségimádás. Budapest, 1977
  • Jézus közelében. Budapest, 1981
  • Isten kezében. Budapest, 1981
  • Igére vár a nép. 1. kötet. A év. Budapest, 1984
  • Miatyánk. Budapest, 1995
  • Ami a szemnek láthatatlan. Budapest, 1995

Szerkesztette 1970-ben a Váci egyházmegye almanachot, 1975-ben Az Egri Főegyházmegye névtárát.[3][4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
  2. személyes cím, a Váci egyházmegyét nem emelték főegyházmegyei rangra
  3. a b c d e f g h i j k l m n Bánk József Dr. (magyar nyelven). Váci Egyházmegyei Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
  4. a b c d e f g h i j k l m n Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.  

További információkSzerkesztés