Cún–Szaporca-holtágrendszer
A Cún–Szaporca-holtágrendszer a Dráva folyó legnagyobb egybefüggő, emellett szinte érintetlen, ezért természetvédelmi szempontból is a legjelentősebb, magyarországi holtágrendszere.
Fekvése
szerkesztésA Cún–Szaporcai-holtágrendszer Magyarország és Horvátország közös államhatárának közvetlen közelében terül el Baranya vármegye déli részén, közigazgatásilag legnagyobbrészt az ormánsági Cún és Szaporca községek külterületén.
Története
szerkesztésA Dráva folyó az Alpok hegyei közül kiérve, és a mai magyar-horvát határvidéket elérve lelassul, lomhán folydogáló vize a csekély lejtésű területen számos kanyarulatot alakított ki. Bár az elmúlt évszázadokban a folyót szabályozták is, az egykori kanyarulatok egy része az idők során természetes módon fűződött le a főágról, más részüket – így a Cún–Szaporca-holtágrendszert is – a szabályozások idején választották le a folyóról, a 19. században. Akad az egykori Dráva-holtágak között olyan is, amely ma már csak mocsaras élőhely, más holtágak vízfelülete még ma is jelentős.
A Cún–Szaporca-holtágrendszer több mint 10 kilométeres együttes hosszúságú, a hajdani élővízről leválasztott folyószakasz, ahol mára – a természetes elöregedésből adódóan – minden szukcessziós stádium megtalálható. Van olyan mederszakasz, mint például a Kisinci-tó, amelynek vízfelülete még ma is mintegy 2 kilométer hosszú és átlagosan 100 méter széles, más szakaszai elöregedő állapotot mutatnak. A vadvizes terület az emberi zavarásoktól mindig viszonylag érintetlen volt: ehhez köze volt annak is, hogy a 20. század második felének nagy részében határvédelem alatt álló, idegenek számára nemigen látogatható zóna volt a környék.
A holtágrendszer vízpótlásának javítását a 2010-es években kormányzati szinten is célul tűzték ki, az Ős-Dráva Program keretében.
Részei
szerkesztésA holtágrendszer négy nagyobb tóegységből áll, ezek a Kisinci-tó, a Kishobogyi-tó, a Szilháti-tó és a Lanka-tó.
A Kisinci-tó
szerkesztésA holtágrendszer legnagyobb egybefüggő egysége, 2 kilométeres hosszúsággal, 100 méteres átlagos szélességgel és 1 méteres átlagos mélységgel; területe 20 hektár. Vízmennyisége természetes úton szivárgással pótlódik, de a Dráva magas vízállása esetén egy zsilipen át a folyóból is be lehet vezetni a vizet a holtágba. Halgazdaságilag a kémesi horgászegyesület hasznosítja, bár a vízminőség halászati szempontból nem kedvező.
A Kishobogyi-tó
szerkesztés1,2 kilométer hosszúságú, 50 méteres átlagos szélességű, fél méteres átlagos mélységű szakasz; területe 6 hektár. Vize természetes körülmények között felszín alatti szivárgással pótlódik, horgászatilag szórványosan hasznosítják.
A Szilháti-tó
szerkesztésA holtágrendszer feliszapolódás és benövényesedés szempontjából leginkább elöregedett szakasza, a vízfelület hossza mindössze 800 méter, átlagos szélessége 80, mélysége fél méter.
A Lanka-tó
szerkesztésA holtágrendszer legnyugatibb tava Cún területén, 1 kilométeres hosszúsággal, 40 méteres átlagos szélességgel és fél méteres átlagos mélységgel; területe 4 hektár; feliszapolódása és benövényesedettsége ennek a szakasznak is jelentős.
Természetvédelmi jelentősége
szerkesztésA holtágrendszer területén számos értékes növénytársulás alakult ki, sok védett növényfajjal, de az ember számára sok helyütt járhatatlan terület kedvező élőhelyet kínál sok védett állatfaj számára is. A nádi énekesmadarak, récefélék és partimadarak nagy faj- és egyedszámban fordulnak itt elő, de él a területen rétisas és több más ragadozó madár; jelentős a terület vidraállománya, valamint sok gímszarvas, aranysakál és vaddisznó is él a holtágak környékén.
Fejlesztése
szerkesztésA Cún–Szaporca-holtágrendszer vízellátásának javítása, vízpótlás útján a kormányzati célok között is felbukkant a 2010-es években, mint az Ős-Dráva Program egyik részegysége. Az elképzelés szerint a vízpótlásra azért van szükség, mert a holtág feltöltődése napjainkban is zajlik, a természetes vízutánpótlás nem elegendő a kialakult állapot fenntartásához, így pedig a vizes élőhelyek visszaszorulnak. Mindezeket a kedvezőtlen folyamatokat mesterséges beavatkozások is erősítették, ezért a szakemberek szerint halaszthatatlanná vált a holtág vízutánpótlása a nemkívánatos folyamat visszafordítása végett. A vízpótlást a Fekete-víz duzzasztásával valósítják meg, tápcsatornán keresztül.[1] Bár a közel 600 millió forintos összköltségű projektet az eredeti előirányzatok szerint a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak 2014 végéig be kellett volna fejeznie, az Európai Unió által is támogatott beruházás egyelőre csúszik.[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Pinczehelyi-Tátrai Tímea: Megkezdődött a „Cún-Szaporca holtág vízpótlása az Ős-Dráva program keretében” elnevezésű beruházás. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2014. március 19. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
- ↑ 1,3 milliárdos csúszás az Ős-Dráva Programban. pecsistop.hu, 2015. március 16. [2015. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)