Cerkóf

cerkófféle emlősnem

A cerkóf (Cercopithecus) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába, azon belül a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó nem.

Cerkófok
Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus)
Brazza-cerkóf
(Cercopithecus neglectus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Alcsalád: Cerkófmajomformák (Cercopithecinae)
Nemzetség: Cercopithecini
Nem: Cercopithecus
(Linnaeus)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cerkófok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cerkófok témájú kategóriát.

Wolf-cerkóf (Cercopithecus wolfi)
Roloway-cerkóf (Cercopithecus roloway)

A nembe 26 ma élő fajt sorolunk.

Előfordulásuk szerkesztés

A nembe sorolt fajok mind Afrikában élnek. Elterjedési területük Gambiától keletre Szudánig terjed, délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság északi részéig élnek. Erdőkben élő fajok, melyek a legkülönbözőbb erdőtípusokban, így trópusi esőerdőkben, mangroveerdőkben vagy erdős szavannákon élnek.

Megjelenésük szerkesztés

Termetük kicsi vagy középnagy. Méretük 32 és 70 centiméter között változik, súlyuk 4-12 kilogramm. A hímek sokkal nagyobbak a nőstényeknél. A különbség a termetesebb fajoknál kifejezettebb, ezeknél a nőstények súlya fele-kétharmada a hímekének.

Testük karcsú, fejük kerek, farkuk hosszú. Szőrzetük színe jellemzően barnás, de a zöldes színtől egészen a feketéig terjedhet. A fajok zömének jellemző pofaszakálla és szakálla van.

Életmódjuk szerkesztés

Elsősorban fán lakók, csak kisebb részben élnek a földön. Kiváló mászók és ugrók.

Többnyire pár tucat fős (10-30 egyedből álló) csapatokban élnek, de olykor a táplálékban jól ellátott helyeken több csoport egyesüléséből akár 200 egyedből álló óriási hordák is képződhetnek. Egy-egy csapat többnyire egyetlen kifejlett hímből, több nőstényből és azok utódaiból áll. A nagyobb csapatokban élő fajoknál többhímes csapatok is előfordulhatnak. A nőstény egyedek abban a csapatban élik le életüket, ahol világra jöttek, míg a hím egyedek ivarérettségük elérése után elhagyják szülőcsoportjukat, és elvándorolnak annak területéről. Sokszor a fiatal hímek különálló hímcsoportokba tömörülnek, miközben igyekeznek egy öreg hímtől átvenni csapatát. Az idős hímek, miután egy fiatal hím elűzte őket nőstényeik mellől, egyedül élnek, de részben koruk, részben a magány miatt jobban ki vannak téve a ragadozóknak, és így egyedül nem élnek már sokáig.

A cerkófok nagyon territoriális fajok. A csapatoknak sok konfliktusok van a szomszédos csapatokkal. Több faj is társul más cerkófokkal, mangábékkal vagy kolóbuszokkal.

Kommunikációjuk során elsősorban arckifejezésekkel, foguk mutogatásával, különféle testhelyzetekkel és farkuk tartásával tartják egymás között a kapcsolatot.

A cerkófok elsősorban gyümölcsevők, de egyéb növényi részeket, így leveleket, hajtásokat, virágokat, valamint állati eredetű táplálékot (rovarokat, gyíkokat, madártojásokat) is fogyasztanak.

Természetes ellenségeik a nagy sasok (koronás sas, vitézsas), a nagy termetű óriáskígyók, a leopárd és a páviánfajok. Egyes fajokra a vadászó csimpánzok is veszélyesek lehetnek. Fő ellenségük azonban az ember.

Szaporodásuk szerkesztés

Vemhességük körülbelül hét hónapig tart. A születések a száraz évszak végére esnek, így a felnövekvő fiatal állat az esős évszakban bőven talál táplálékot magának. Egyszerre általában egy utód születik. A fiatal cerkófok kétévesen válnak ivaréretté, de teljes méretüket csak négy-hatévesen érik el. Méretükhöz képest viszonylag sokáig élő állatok, a szabad természetben is elélhetnek 20 évig, a legidősebb fogságban tartott egyed 33 évig élt.

Természetvédelmi helyzetük szerkesztés

Egyes területeken a cerkófok nem túl népszerűek, mert rájárnak a terményekre. Egyes betegségek, így a sárgaláz és az ebola terjesztésében is részt vesznek. Emiatt sokfelé irtják őket. Emellett egyes területeken húscélú vadászatuk is jelentős. Ráadásul élőhelyeiket is sokfelé irtják.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján több fajuk is szerepel.

A kis cerkóf (Cercopithecus dryas), a Roloway-cerkóf (Cercopithecus roloway) a „kihalásssal közvetlenül veszélyeztetett” kategóriába, míg a Diána-cerkóf (Cercopithecus diana), az aranycerkóf (Cercopithecus kandti), a Sclater-cerkóf (Cercopithecus sclateri), valamint a szakállas cerkóf (Cercopithecus preussi) a „veszélyeztetett”, a vöröshasú cerkóf (Cercopithecus erythrogaster), a vörösfülű cerkóf (Cercopithecus erythrotis), a csuklyás cerkóf (Cercopithecus lhoesti), a napfarkú cerkóf (Cercopithecus solatus) és a Hamlyn-cerkóf (Cercopithecus hamlyni) pedig a „sérülékeny” kategóriába van besorolva.

Rendszerezésük szerkesztés

 
Diána-cerkóf (Cercopithecus diana)
 
Bajszos cerkóf (Cercopithecus cephus)
 
Fehérhasú cerkóf (Cercopithecus petaurista)

A nembe az alábbi 9 fajcsoport 26 faja tartozik:

Közeli rokon fajaik a mocsári cerkóf (Allenopithecus nigroviridis), a Miopithecus nembe sorolt törpecerkófok, a huszármajom (Erythrocebus patas), valamint a Chlorocebus nembe sorolt fajok, köztük a szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops). Ez utóbbiakat korábban a szintén a Cercopithecus nembe sorolták, de bizonyos koponyajellegzetességek, valamint a részleges talajlakó életmódhoz való alkalmazkodás miatt jelenleg külön nembe sorolják.

Képek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Meerkatzen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés