Brazza-cerkóf

A Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.

Brazza cerkóf
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini) Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes) Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini) Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae) Alcsalád: Cerkófmajomformák (Cercopithecinae) Nem: Cerkóf (Cercopithecus) Faj: C. neglectus
Tudományos név
Cercopithecus neglectus (Schlegel, 1876)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Brazza cerkóf témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Brazza cerkóf témájú médiaállományokat és Brazza cerkóf témájú kategóriát.

Nevét Pierre Savorgnan de Brazza francia Afrika-kutató után kapta.

Megjelenése

A Brazza-cerkóf a nagy termetű cerkófmajmok közé tartozik. A cerkófok között ennél a fajnál van a legnagyobb nagyságbeli különbség a hímek és a nőstények között. Míg a nőstények 40–47 centiméter hosszúak és 3–4 kilogramm súlyúak, a hímek testesebbek, hosszuk 45 és 60 centiméter között váltakozhat, és akár a hét kilós súlyt is elérhetik. Mindkét nem farka olyan hosszú, mint a teste.

Szőrzete olajbarna, farka feketés árnyalatú. Igen jellegzetes az arcrajzolata, Szemöldöke narancssárgás és hosszú fehér szakálla és szintén fehér bajsza van.

Elterjedése

Közép- és Kelet-Afrikában a következő országokban fordul elő: Kamerun, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Angola, Közép-afrikai Köztársaság, Kenya, Uganda, Szudán és Etiópia.

Főként vízhez közeli erdőségekben él, de megtalálható esőerdőkben és mocsarakban is.

Életmódja

Nappali életmódú majmok, táplálékukat (mely gyümölcsökből, diófélékből, magvakból, levelekből, alkalmanként pedig rovarokból áll) többnyire a talajon gyűjtik össze. Ha nem táplálkozik, ideje legnagyobb részét a fák lombkoronájában tölti. Főként reggel és délután aktív faj.

Csapatokban él, néha nagyobb, akár 40 állatból is álló bandákba verődik. A többi cerkófhoz hasonlóan összetett jelzésekkel, így hangokkal, grimaszokkal és testtartásokkal kommunikál. Fenyegető magatartása a szavannacerkóféra (Chlorocebus aethiops) emlékeztet; először felül, térdeit szétnyitva fehér combjait teszi láthatóvá. Erősen felizgatva feláll, fehér alsó részét mutogatja és le-fel hajlong.

Szaporodása

Az öt-hat hónapnyi vemhesség után a nőstény egyetlen utódot hoz a világra. Kölykét egy évig szoptatja és öt- hatéves korában lesz a kölyök ivarérett. A hímek ezután elhagyják szülőcsoportjukat és egy másik csoporthoz csatlakoznak. Velük ellentétben a nőstények többnyire életük végéig szülőcsoportjukban maradnak. Várható élettartama a szabadban 20 év körül van. Fogságban akár 30 évig is elélhet.

Természetvédelmi helyzete

Kitömött példány

A Brazza-cerkófra őshazájában az emberek a húsa miatt vadásznak és mivel gyakran okoznak kárt a veteményekben, a gazdák emiatt is üldözik őket. A legsúlyosabb veszély azonban az erdőirtás, mely élőhelyét érinti. Elterjedési területe egyes részein megritkult ugyan, összességében azonban jelenleg még nem számít a veszélyeztetett fajok közé.

Feltűnő színezete miatt kedvelt állatkerti állat. A legtöbb nagyobb állatkertben látható és rendszeresen szaporodik is fogságban. Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban és a Szegedi Vadasparkban találkozhatunk velük.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
• Groves, Colin (16. November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 153. ISBN 0-8018-8221-4.
• Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Springer-Verlag, Berlin 2002, ISBN 3-540-43645-6