A ciprusformák (Cupressoideae) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának egyik nagy (sok fajt számláló) alcsaládja.

Infobox info icon.svg
Ciprusformák
Kanyonciprus (Cupressus glabra)
Kanyonciprus (Cupressus glabra)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Alcsalád: Cupressoideae
Sweet Hort.Brit (1826)
nemzetségek

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ciprusformák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ciprusformák témájú kategóriát.

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

A család két nagy alcsaládja közül ez az, amelynek fajai az északi féltekén honosak,[1] ide értve az atlaszciprust (Tetraclinis articulata) is, amelyet a hagyományos rendszertanok formai jegyek alapján, egyfajta kivételként a ciprusok „déli ágába” soroltak. Fajaik az emberi hatások kezdete előtt az északi félgömb melegebb vidékein, különösen Irán, Kelet-India, Mexikó és Kalifornia hegyvidékein éltek. Iránból a perzsák terjesztették el őket nyugat felé.

A feltűnően sok, egymástól izolált monotipikus nemzetség arra utal, hogy az alcsalád visszaszorulóban van; sok faja paleoendemikus. Ez általában (néhány sikeres faj kivételével) igaz a ciprusfélék (Cupressaceae) teljes családjára.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

.

Életmódjuk, termőhelyükSzerkesztés

FelhasználásukSzerkesztés

Az ókorban fontos szerepet játszottak a perzsák tűzimádó kultuszában. Kemény, nyersen és égetve is illatos fájukat örökkévalónak és elpusztíthatatlannak tartották, ezért ahogy birodalmuk nyugat felé terjeszkedett, mindenfelé megtelepítették a ciprusokat is.

Több faj illatos, jó megjelenésű, könnyen megmunkálható, tartós, a farontóknak ellenálló fája népszerű bútoripari alapanyag.

Rendszertani felosztásukSzerkesztés

Az alcsaládot 10 recens és egy kihalt nemzetségre osztják:

  • gyantásciprus (Calocedrus) nemzetség (4 recens és két kihalt fajjal;
  • ciprus (Cupressus) nemzetség;
  • tuja (Thuja) nemzetség;
  • aranyciprus (Xanthocyparis) nemzetség egyetlen fajjal:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gadek, P.A., D. L. Alpers, M.M. Heslewood et al. 2000. Relationships within Cupressaceae sensu lato: A combined morphological and molecular approach. Am. J. Bot. 87: 1044-1057.

ForrásokSzerkesztés