Hamisciprus
A hamisciprus vagy álciprus (Chamaecyparis) a ciprusfélék családjának egyes szerzők szerint egy, mások szerint több nemzetsége — utóbbi esetben a Chamaecyparisból eredetileg a Xanthocyparis (Farjon 2002) nemzetséget választották le. A 2000-es években egyes szerzők e két nemzetség egyes fajait a Callitropsis Oerst. nemzetségbe vonták össze. Debreczy et al. (2009) ebbe az új nemzetségbe sorolta át legismertebb fajukat, a Nutka álciprust (Chamaecyparis nootkatensis majd Xanthocyparis nootkatensis, jelenleg Callitropsis nootkatensis.[1]
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-_oldest_specimen_in_Poland.jpg) Oregoni hamisciprus
(Chamaecyparis lawsoniana) | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
|
szövegben | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hamisciprus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hamisciprus témájú kategóriát. |
Vannak, akik a hamisciprusokat egyáltalán nem különítik el, hanem összes fajukat beolvasztják a ciprus (Cupressus) növénynemzetségbe.[2][3]
Származása, elterjedése szerkesztés
Fajai Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában honosak. Közülük többet dísznövényként számos helyre betelepítettek, ezért a legtöbb fajnak számos kertészeti változata ismert..
Megjelenése, felépítése szerkesztés
20–70 méter magasra növő, örökzöld fa. Termete, megjelenése a cipruséhoz hasonló, de ágai sűrűbbek, tobozai kisebbek. Jellemző, hogy vezérhajtása általában bókoló.[4] Levelei egyéves koráig tűszerűek, az érett fáé pikkelyszerűek. A tobozainak alakja a gömbölydedtől az oválisig változhat, bennük tobozpikkelyenként (ugyancsak a ciprustól eltérően) 2–4 magkezdemény alakul ki. A magvak egy év alatt megérnek.
Fajai szerkesztés
A nemzetségbe az alábbi recens fajok tartoznak:
- Chamaecyparis formosensis – Tajvan
- oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) – Észak-Amerika nyugati része
- hinoki hamisciprus (Chamaecyparis obtusa) – Japán
- szavara hamisciprus (Chamaecyparis pisifera) – Japán
- Chamaecyparis taiwanensis – Tajvan
- mocsári hamisciprus (Chamaecyparis thyoides, régebben Chamaecyparis sphaeroidae) – Észak-Amerika keleti része
Kihalt fajok:
- †Chamaecyparis eureka – középső eocén, Kanada, Axel Heiberg sziget
- †Chamaecyparis linguaefolia – kora–középső oligocén, USA, Colorado
A Xanthocyparis nemzetségben a Callitropsisok leválasztása után egy faj maradt:
- vietnámi aranyciprus (Xanthocyparis vietnamensis)
A Callitropsis nemzetség fajai:
- Callitropsis abramsiana (C.B. Wolf) D.P. Little
- Callitropsis arizonica (Greene) D.P. Little
- Callitropsis bakeri (Jeps.) D.P. Little
- Callitropsis benthamii (Endl.) D.P. Little
- Callitropsis forbsii (Jeps.) D.P. Little
- Callitropsis glabra (Sudw.) D.P. Little
- Callitropsis goveniana (Gordon?) D.P. Little
- Callitropsis guadalupensis (S. Watson) D.P. Little
- Callitropsis lusitanica (Mill.) D.P. Little
- Callitropsis macnabiana (A. Murray) D.P. Little
- Callitropsis macrocarpa (Hartw.) D.P. Little
- Callitropsis nevadensis (Abrams) D.P. Little
- nutka ciprus (nutka hamisciprus, nutka álciprus, Callitropsis nootkatensis) (D. Don) D.P. Little
- Callitropsis pigmaea (Lemmon) D.P. Little
- Callitropsis sargentii (Jeps.) D.P. Little
- Callitropsis stephensonii (C.B. Wolf) D.P. Little
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Archivált másolat. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
- ↑ Wikifajok: Cupressus
- ↑ http://www.conifers.org/cu/Cupressus_nootkatensis.php
- ↑ Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 88. old.
Források szerkesztés
- Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Dr. Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1974. 167. o. ISBN 963 280 139 3
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- Révai nagy lexikona IV. kötet (Brutus–Csát). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 385–396. o.
