Csíkszentlélek

falu Romániában, Hargita megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 7.

Csíkszentlélek (románul: Leliceni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2004 óta önálló község, azelőtt Csíkszentkirályhoz tartozott.

Csíkszentlélek (Leliceni)
A Vereskép
A Vereskép
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségCsíkszentlélek
Rangközségközpont
Irányítószám537268
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód85724
Népesség
Népesség753 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság404 (2011)[1]
Népsűrűség20,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság729 m
Terület36,91 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′, k. h. 25° 51′46.350000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 25° 51′46.350000°N 25.850000°E
SablonWikidataSegítség

Csíkszeredától 5 km-re délkeletre a Bánátus-patak völgyében fekszik. Alszeg, Boroszló, Fitód és Szentlélek nevű tízesei máig különállnak.

Nevének eredete

szerkesztés

Nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt templomáról kapta.

Története

szerkesztés

Területe ősidők óta lakott. A falutól északnyugatra emelkedő Kőhegyen, valamint délnyugatra a Tilalmas-dombon bronz- és vaskori leletek kerültek a felszínre. A falunak 1332-es, Sacerdos de Spiritu néven történő első említésekor már volt temploma. A templomtól délnyugatra a Bánátus-patak mellett az 1661-ben a tatárok által elpusztított középkori falu maradványai kerültek elő. 1694-ben a határában vertek meg a székelyek egy tatár sereget, ennek az emlékét a falu határában álló Véreskép nevű emlékmű őrzi. 1910-ben Fitóddal együtt 696 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Látnivalók

szerkesztés
  • Dombon álló mai temploma a 14. században épült, a 15. században bővítették. Mai formáját az 1806-os átalakításkor nyerte el. 1510-ben és szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
  • A templom mellett van egy 500 éves téli hársfa (Tilia cordata), amelyet 2011-ben "Az év európai fájának"[2] választottak.
  • A templom előtti öreg hársfa (szádokfa) alatt szokták megtárgyalni ősi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.
  • A Csíkszeredai út mellett áll a Véreskép (igazából Vereskép), az 1694. évi tatárbetörés visszaverésének emlékműve (mely tényről nincsen feljegyzés, vélhetően egy "magyarítás"), 5,5 m magas csonkakúp alakú emlékmű. Boltíves ablakfülke kúpsokján elmosódott freskónyomok láthatók.
  • Boroszlótól délre a Paphalála nevű dombon egykor a Várkápolna (a helybeliek csak Kápolnának nevezik) állott, 1697-ben itt fejeztette le gr. Mikes Kelemen főkirálybíró Gyergyai János háromszéki esperest, mivel megházasodott.
  • Zenetörténeti emléke a Domokos Pál Péter által felfedezett, 1716 és 1739 között Bocskor János által összeállított Csíkszentléleki énekeskönyv.

Híres emberek

szerkesztés

Testvértelepülések

szerkesztés
Ország Település
  Magyarország Fülöpjakab
Mindszent
Nyársapát
Pusztaederics
Tolmács

Hivatkozások

szerkesztés