Csegöld

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Csegöld község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Csegöld
Csegöldi ház tájjal
Csegöldi ház tájjal
Csegöld címere
Csegöld címere
Csegöld zászlaja
Csegöld zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBabik Róbert (független)[1]
Irányítószám4742
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség620 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 41′47.900000°N 22.683333°EKoordináták: é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 41′47.900000°N 22.683333°E
Csegöld (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Csegöld
Csegöld
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csegöld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csegöld témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Régi ruszin falu volt, hagyományosan a környék legnagyobb ruszin közössége élt itt. Lakói mára teljesen elmagyarosodtak.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település. A környező települések közül Fehérgyarmat 22, Zsarolyán 18, Jánkmajtis 5,5, Császló 3,5, Csengersima pedig 4,5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Jánkmajtis, északkelet felől Császló, délkelet felől Csengersima, dél felől Szamosbecs, Szamostatárfalva és Szamosangyalos, nyugat felől pedig Szamossályi és Hermánszeg.

Megközelítése

szerkesztés

Központján, nagyjából északnyugat-délkeleti irányban végighalad a Beregdaróctól Csengersimáig húzódó 4127-es út, ez köti össze a 41-es és 49-es főutakkal, illetve a környék nagyobb városai közül Fehérgyarmattal is. Császló és Gacsály községekkel a 4128-as, Rozsállyal a 4146-os út köti össze. Északi és nyugati falurészén a 41 138-as számú mellékút húzódik végig, amely a lakott területet elhagyva, immár számozatlan önkormányzati útként továbbfolytatódik Szamostatárfalva központjáig.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont Jánkmajtison található, a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Jánkmajtis megállóhelye.

Története

szerkesztés

Nevét az oklevelek 1463-ban említik először és Chegud, Chegewld formában írták. A 15. században a Drághfiak birtoka volt.

1409-ben a birtok fele részébe a Drághfiakat iktatták be, akik 1424-ben osztozkodtak rajta. 1437-ben a Ghacályi, 1470-ben a Csató család kap benne részt. A Drághfiak kihalta után 1592-ben a szinéri uradalomhoz tartozott. 1629-ben Brebiri Melithek szerzik meg. 1638-ban a Horváth család is részt nyer benne.

1669-ben vármegyegyűlést is tartottak itt. A 18. század végén a báró Vécsey családé volt a település, nekik köszönhető, hogy a falu újra élettel lett teli: a kárpátaljai hegyekből telepítettek görög-katolikus vallású ruszin jobbágyokat, akik helyrehozták a leromlott, korábban református gótikus templomot.

1780-ban báró Vécsey István tábornok volt a földesura. Az 1900-as évek elején báró Vécsey Aurél volt legnagyobb birtokosa.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Tarcza György (FKgP))[3][4]
  • 1994–1998: Tarcza György (független)[5][6]
  • 1998–2002: Tarcza György (független)[7][8]
  • 2002–2006: Tarcza György (független)[9][10]
  • 2006–2010: Tarcza György (független)[11]
  • 2010–2014: Tarcza György József (FideszKDNP)[12]
  • 2014–2019: Tarcza György József (FideszKDNP)[13][14]
  • 2019–2024: Babik Róbert (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
640
644
671
647
609
620
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 12% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% örménynek, 1,9% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13%, református 15,5%, görögkatolikus 63,5%, felekezeten kívüli 0,3% (6,5% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% románnak, 0,3% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12% volt római katolikus, 14,4% református, 35% görög katolikus, 1% ortodox, 8,5% felekezeten kívüli (29,1% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Csegöld, a görögkatolikus templom mai oltárképe

Görögkatolikus temploma a 15. században épült. Később többször átépítették. Középkori oltárának legértékesebb, legszebb részét, B. E. mester 15. századi festő fatáblás, szárnyas, festett oltárképét, az esztergomi Keresztény Múzeumban állították ki.[18]

  1. a b Csegöld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csegöld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 16.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. Csegöld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 16.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. Csegöld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  8. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 16.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. Csegöld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  10. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 16.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. Csegöld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  12. Csegöld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  13. Csegöld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  14. Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 15.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p.
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. Csegöld Helységnévtár
  17. Csegöld Helységnévtár
  18. BE mester: Szent Erasmus, Szent Sebestyén, Szent Lőrinc, Szent István, Szent Márton, Szent Kristóf, Szent György, Csegöld 1494

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés