Szamostatárfalva

magyar település

Szamostatárfalva község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban.

Szamostatárfalva
Szamostatárfalva haranglábja légi felvételen
Szamostatárfalva haranglábja légi felvételen
Szamostatárfalva címere
Szamostatárfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállás község
Polgármester Gaál Vilma (független)[1]
Irányítószám 4746
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség309 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség71,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szamostatárfalva (Magyarország)
Szamostatárfalva
Szamostatárfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 34″, k. h. 22° 39′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 34″, k. h. 22° 39′ 48″
Szamostatárfalva (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Szamostatárfalva
Szamostatárfalva
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Szamostatárfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamostatárfalva témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkság Szamosháti részén fekvő Szamos parti település. Fehérgyarmat 21 km, Mátészalka 34 km, Nyírbátor 49 km, Szamosbecs 3 km, Csenger 6 km, Cégénydányád 14 km távolságra található.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve személynévi eredetű, mely a tatár népnévből keletkezett. A Szamos jobb partján fekvő falu névadója az a Gutkeled nemzetségbeli Tatár nevű ember volt, akihez - a fennmaradt oklevél szerint - 1181-ben a czégényi monostor jobbágyai szöktek.

TörténeteSzerkesztés

Szamostatárfalva a Szamoshát legrégibb települései közül való. A faluban és környékén újkőkori, gepida és hun leletek kerültek felszínre.

Nevét 1181-ben, a czégényi monostor határjárása alkalmával említették először és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tatárt nevezték meg birtokosául. 1213-ban egyik lakosát, az idevaló Mikót buti György vádolta meg leányának erőszakkal való elszöktetésével. 1322-ben itt keltezte levelét a megye (al)ispánja, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Gacsályi Elleus (Ehelleus) és 4 szolgabírája. 1323-ban a Gutkeled nemzetségből való Kútéri „Tatár” István a megye egyik szolgabírájaként, valamint Lázári és Daróc birtokok ügyében volt említve. Később pedig ugyanő királyi ember volt a Péter fia:Pető mester, Németi város bírája és Darahi Mihály fia: Péter közötti perben. 1355-ben bírsággal sújtották egy perügyben meg nem jelenés miatt Tatárházi István fiait Simont és Miklóst Fülpösi Lőrinccel és a Balog-Semjén nemzetségbeli Semjéni Iván fiát Demetert, majd 1356-ban, és ugyanekkor „Tatár” Miklós kiküldött volt. 1356-ban „Tatár” István fia: János eskütárs volt a Gutkeled nemzetségbeli Börvelyi István fia András és a Káta nemzetségbeli Csaholyi János fia Sebestyén perében.

1406-ban Tatárfalvi Tamás fia Ambrus 14 M. bírság lefizetése mellett kapta zálogba rokonai, Tatárfalvi Miklós fia Pál és testvérei: István, Miklós és Simon tatárfalvi birtokrészét.1411-ben Tatárfalvi Ambrus fia János és nővérei: Anna és Margit tettek panaszt Vetési Ambrus ellen, mivel elfoglalta az ő tatárfalvi birtokrészeiket is. 1458-ban a Tatárfalvi család birtoka, nevét ekkor már Tatárfalva néven írták. 1499-ben birtokosául Mikola Mihályt jegyezték fel.

A 15. és a 19. század között fő birtokosa Csomaközy Zsigmond, Szegedy Ferenc és Diószeghy Sámuel, akik a falut királyi adományként kapták. 1800-as években nevét már a Szamos előnévvel használták, vagyis nevét már Szamostatárfalvaként írták. 1857-ben birtokosai az Ilosvai, a Décsei és a Mészáros családok voltak.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Porkoláb András Zoltán (FKgP)[3][4]
  • 1994–1998: Porkoláb Dániel (független)[5][6]
  • 1998–2002: Porkoláb Dániel (független)[7][8]
  • 2002–2006: Porkoláb Dániel (független)[9][10]
  • 2006–2007: Porkoláb Dániel (független)[11][12]
  • 2007–2010: Gaál Vilma (független)[13][14]
  • 2010–2014: Gaál Vilma (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2014–2019: Gaál Vilma (Fidesz-KDNP)[16][17]
  • 2019-től: Gaál Vilma (független)[1]

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom – késő román és kora gótikus stílusban épült.
  • Fa harangláb – a református templom előtt áll, harangját 1650-ben öntötte Eperjesen Wierdt György.

ForrásokSzerkesztés

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. (Budapest, 1940.)
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. (Nyíregyháza, 2008.)

Irodalom, ForrásokSzerkesztés

  • Kiss Tamás: Építészettörténeti bejárások Északkelet-Magyarországon (1982) - Kézirat: KT-archiv-VeML

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 15. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 15. 4. p.
  5. Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 12. p.
  7. Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  12. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  13. Szamostatárfalva időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2007. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  14. Polgármestert választottak (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2007. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 2007. aug. 13. 1. p.
  15. Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  16. Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  17. Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 6. p.
  18. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés