Főmenü megnyitása

Csertő község Baranya megyében, a Szigetvári járásban, a Zselic déli részén, az Almás-patak mellett, Szigetvártól kb. 6 km-re északra.

Csertő
Festetics-kastély
Festetics-kastély
Csertő címere
Csertő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Fleckistánné Csöme Edit (független)[1]
Irányítószám 7900
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség369 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség25,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csertő (Magyarország)
Csertő
Csertő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 24″, k. h. 17° 47′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 24″, k. h. 17° 47′ 54″
Csertő (Baranya megye)
Csertő
Csertő
Pozíció Baranya megye térképén
Csertő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csertő témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Csertő és környéke a bronzkor óta lakott hely volt. Területén bronzkori, kelta és római korból származó leletek kerültek elő. Nevét az oklevelek 1360-ban említették először, Chertw alakban írva.

A török időkben folyamatosan lakott hely volt, lakói a későbbiekben is főként magyarok voltak.

1830-ban a Festetics család birtoka lett, aki itt kastélyt is épített.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Hollósi Sándor (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2013:
  • 2013–2014: Fleckistánné Csöme Edit (független)[4]
  • 2014–2019: Fleckistánné Csöme Edit (független)[1]
  • 2019-től:

A településen 2013. május 26-án a képviselő-testület önfeloszlatása miatt kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,1%, református 13,8%, felekezeten kívüli 20,4% (25,1% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  4. Csertő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. május 26. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Csertő Helységnévtár

További információkSzerkesztés