Curtea de Argeș-i kolostor

ortodox kolostor Romániában

A Curtea de Argeș-i kolostor (románul: Mănăstirea Curtea de Argeș) ortodox kolostor, épületegyüttes Romániában, Curtea de Argeș (egyes forrásokban Argyasudvarhely) városában. 1512 és 1517 között,[1] V. Basarab havasalföldi fejedelem (Neagoe Basarab) uralkodása alatt épült. Műemléki védelem alatt áll; a romániai műemlékek jegyzékében az AG-II-a-A-13628 sorszámon szerepel.[2]

Curtea de Argeș-i kolostor
Church of the Dormition, Argeș monastery (by Pudelek) 01.jpg
A püspöki székesegyház ikonosztáza
A püspöki székesegyház ikonosztáza
Település Curtea de Argeș
Ország Románia
Vallás ortodox keresztény
Névadó Mária elszenderülése
Építési adatok
Építés befejezése 1517
Építtető V. Basarab havasalföldi fejedelem
Alapadatok
Hosszúság18 m
Magasság25 m
Szélesség10 m
LMI-kód AG-II-a-A-13628
Elhelyezkedése
Curtea de Argeș-i kolostor (Románia)
Curtea de Argeș-i kolostor
Curtea de Argeș-i kolostor
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 09′ 25″, k. h. 24° 40′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 25″, k. h. 24° 40′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Curtea de Argeș-i kolostor témájú médiaállományokat.

A kolostorhoz tartozó püspöki székesegyház Havasalföld egyik legnevezetesebb építészeti emléke. A háromkaréjos alaprajzú, széles narthexű, négy kupolájú, kőfaragással gazdagon díszített templom a 18. századig számos fejedelmi alapítású reprezentatív kolostor építészeti archetípusaként szolgált.[1] A templom a Curtea de Argeș bizánci és posztbizánci templomai helyszín részeként 1991 óta a Világörökség várományosi listáján szerepel.[1]

A templom fejedelmi temetkezőhelyként is szolgált,[1] a kripták az előcsarnokban találhatók.[3] Itt található az alapító V. Basarab és veje, V. Radu sírja, de 1914-től a román királyoké is: I. Károly és felesége, Erzsébet; I. Ferdinánd Mária; valamint II. Károly és Ilona nyughelye. Mivel itt már nem volt hely, 2009 és 2017 között új királyi mauzóleum épült; ebben van eltemetve I. Mihály király és felesége, Anna.[4]

TörténelemSzerkesztés

A kolostor V. Basarab havasalföldi fejedelem uralkodása alatt, 1512 és 1517 között épült,[1] a korábban ott álló havasalföldi érsekség lebontott épületeinek helyén.[3] A csiszolt és profilírozott kőből épült templom háromkaréjos alaprajzát a Vodița II típus (a Vodița kolostor(wd) második, 14. században épült temploma) ihlette, és maga is számos későbbi épületnek szolgált mintául (pl. bukaresti pátriárkai székesegyház(wd), egykori Cotroceni kolostor(wd), Tismanai kolostor(wd)). A belső festéssel ugyanakkor csak 1526-ban, V. Radu havasalföldi fejedelem idejében készült el Târgoviștei Dobromir(wd) mester. A festmények töredékeit a bukaresti Románia Nemzeti Művészeti Múzeumában(wd) őrzik.[3]

 
A püspöki székesegyház az 18751886-os felújítás előtt

Az idők folyamán az emberi tevékenység, tűzvész és földrengés okozta károkat 1682-ben Șerban Cantacuzino(wd) havasalföldi fejedelem javíttatta ki. A templom 1793, az Argeși egyházmegye megalapítása óta püspöki székesegyház.

Egy újabb tűzvészt követően, 1875 és 1886 között André Lecomte du Noüy(wd) francia építész, Eugène Viollet-le-Duc tanítványa restaurálta, azonban néhány olyan módosítást is végzett, amelyek csökkentették a műemlék történeti értékét. Dobromir mester falfestményeit eltávolította, és helyére saját testvérének az eredetieknél gyengébb festményei kerültek.[3] Ugyanebben az időszakban I. Károly román király uralkodása idején épült fel a kolostor német stílusú, dísztéglával kirakott temploma, szintén André Lecomte du Noüy irányításával. 1949 óta itt őrzik Szent Filoteia(wd) ereklyéit.[5]

A püspöki székesegyházat 1914-től I. Károly királyi temetkezőhelynek jelölte ki, és ide temették a román királyi család tagjait. Mivel itt már nem volt hely, 2009 és 2017 között új királyi mauzóleum épült; I. Mihály király és felesége, Anna már ebben van eltemetve.[4]

A kolostor gyűjteményében őrzik a régi ikonosztázt, valamint néhány Șerban Cantacuzino idejéből származó szentképet. Ki van állítva Erzsébet román királyné saját kezűleg, aranybetűkkel festett evangéliuma is.[3]

 
A 21. század elején épült királyi mauzóleum
 
A székesegyház előtti szenteltvíztartó medence pavilonja

A kultúrábanSzerkesztés

A kolostor közelében található Manole mester kútja. Manole mester (románul: Meșterul Manole) román mitológiai alak, kőművesmester, a Curtea de Argeș-i kolostor építője. Kőműves Kelemen román megfelelőjének tekinthető.[6] A legenda szerint Negru vajda tíz kőművessel, köztük fő mesterükkel, Manolével az Argeș folyó mentén keresett helyet egy új kolostor felépítéséhez. A hely kiválasztása után a kőművesek nekiláttak az építkezésnek, de amit nappal felraktak, éjjel rendre leomlott. Néhány nap után Manole álmot látott: az átok akkor törik meg, ha reggel az elsőnek élelmet hozó húgot, feleséget feláldozzák, befalazzák. Másnap hajnalban saját feleségét látta meg elsőként közeledni. A kőművesek élve be is falazták. A kolostor felépült; az avatáskor azonban Negru vajda kérdésére, hogy tudnának-e szebbet, nagyobbat építeni, az állványokon és tetőn álló tíz kőműves kérkedve igennel felelt. A vajda dühében ledönttette az állványokat, létrákat, hogy ne tudjanak lejönni. Ők azonban zsindelyekből szárnyakat építettek, s azzal leugrottak, de szörnyethaltak.[7] A kút a legenda szerint a mester lezuhanásának helyén áll.[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Eglises byzantines et post-byzantines de Curtea de Arges (angol, francia nyelven). UNESCO World Heritage Centre, 2021. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Argeș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  3. a b c d e Curtea de Argeș, Arges kolostora, Püspöki templom (magyar nyelven). Welcome to Romania, 2021. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
  4. a b Örök nyugalomra helyezték Románia volt uralkodóját, I. Mihály királyt Curtea de Argeșen (magyar nyelven). Krónika, 2017. december 16. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
  5. Curtea de Argeș, A kolostor temploma (magyar nyelven). Welcome to Romania, 2021. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
  6. Erdélyi József (1932). „Román irodalom”. Nyugat (9–10.). (Hozzáférés ideje: 2021. január 29.)  
  7. Vargyas Lajos (1959). „Kutatások a népballada középkori történetében. III. A „Kőműves Kelemen” eredete”. Néprajzi Értesítő (XLI). (Hozzáférés ideje: 2021. január 30.)  
  8. Curtea de Argeș, Manole kútja (magyar nyelven). Welcometoromania.eu, 2018. (Hozzáférés: 2021. január 31.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mănăstirea Curtea de Argeș című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés