Wikipédia

Dág

magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 18.
Nem tévesztendő össze a következővel: Dég.

Dág (németül: Dachau) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Dág
Római katolikus kápolna
Római katolikus kápolna
Dág címere
Dág címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásközség
PolgármesterSteiner Tamás (független)[1]
Irányítószám2522
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség913 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 45″, k. h. 18° 43′ 12″47.662500°N 18.720000°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 45″, k. h. 18° 43′ 12″47.662500°N 18.720000°E
Dág (Komárom-Esztergom vármegye)
Dág
Dág
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Dág weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dág témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Dág község a Gerecse és Pilis koszorúzta völgy keleti részén fekszik, Budapesttől 29, Esztergomtól 17, Dorogtól 8 kilométer távolságra helyezkedik el, nagyjából Szentendrével azonos földrajzi szélességen. Szomszédos települések: Csolnok, Leányvár, Pilisjászfalu, Úny, Máriahalom és Sárisáp. A települést három kiemelkedés fogja közre: a Károly-hegy, a Ló-hegy és a Templom-hegy.[3]

Közlekedés

szerkesztés

A község főutcája a Dorog-Tinnye közötti 1106-os út, amelyből a település határában ágazik el az 1121-es út Sárisáp-Annavölgy-Ebszőnybánya-Nagysáp irányába.

Története

szerkesztés

Dág falut 1181-ben, majd 1222-ben említik először az oklevelek, Dagu alakban. 1238-ban Dag, 1283-ban Daag, 1332-ben Dag alakokban fordul elő.

1262-ben Mária királyné Herman comesnek adományozta a falut. Ekkor már Szent Mihályról elnevezett templomát is megemlítik.

1323-ban Károly Róberttől a Vitéz család kapja adományba Dágot, de később visszavette, majd az 1300-as évek végén Vörös László-nak adta. 1364-ben Péter és Herman van tulajdonosaként jegyezve.

1415-ben Garai János közbenjárására újból a Vitéz családé, aki 1472-ben az esztergomi főkáptalannak adományozta.

Dág sem kerülhette el a török pusztítást, mert az 1570-évi adóösszeírás már lakatlan pusztaként említi.

A falu csak az 1700-as évek elején települt újra, nagyrészt felvidéki szlovák telepesekkel, majd később a környező településekről átköltöző németekkel. Az 1715-1720-as adóösszeírásban Kiscsévhez tartozó puszta. 1732-ben már az esztergomi káptalan birtokaként jegyzik fel.

1805-ben különvált Kiscsévtől, de nem sokkal később a közben pusztává vált Kiscsévet is hozzácsatolják.

1944. december 25-én hajnalban a falu szovjet kézre került a 181. harckocsidandár által.[4] 1966-ban a falu határában szántás közben találtak egy az 1200-as évekből származó harangot. A feltételezések szerint a török fosztogatás elől rejtették el annak idején. Magyarország legrégebbi harangja, mely a település címerében is helyet kapott. A harang az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban található.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Mayer Ferencné (független)[5]
  • 1994–1998: Mayer Ferencné (független)[6]
  • 1998–2002: Mayer Ferencné (független)[7]
  • 2002–2006: Mayer Ferencné (független)[8]
  • 2006–2010: Steiner Tamás (független)[9]
  • 2010–2014: Steiner Tamás (független)[10]
  • 2014–2019: Steiner Tamás (független)[11]
  • 2019–2024: Steiner Tamás (független)[12]
  • 2024– : Steiner Tamás (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
948
949
946
952
935
931
913
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 31,5% németnek, 0,2% románnak, 1,5% szlováknak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 4,3%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (22,4% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% cigánynak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,3% volt római katolikus, 4% református, 1,9% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 11,4% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés
  • 1826-ban klasszicista stílusban épült római katolikus temploma.
  • Dág nevezetes röplabdacsapatáról is, amely 2008-ban, története során először elődöntőbe jutott a magyar bajnokságban.[15] 2016-ban a dági röplabdacsapat immár harmadszorra ért el harmadik helyezést a Magyar Kupában.[16]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Dág különleges harangja. kemma.hu. [2016. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  4. ↑ Amikor harckocsikon érkezett a karácsony Esztergomba - Helytörténet a vérgőzös időkről II.. szeretgom.hu. [2017. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  5. ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  8. ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  10. ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  11. ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  12. ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  13. ↑ Dág Helységnévtár
  14. ↑ Dág Helységnévtár
  15. ↑ Történelmi bravúr: 61 év után bajnoki elődöntőben a Dág - nso.hu
  16. ↑ Fehér János: 63 évesen játszani az NB I.-ben, milyen az?. Index.hu, 2016. február 15. (Hozzáférés: 2016. február 16.)

További információk

szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dág&oldid=27378584”