Dél-Erdély

Dél-Erdély Erdélynek a Marostól és a Nagy-Küküllő vonalától délre, a Székelyföldtől nyugatra eső történelmi területe.

Fehéregyháza, a segesvári csata emlékműve

Bólya, utcarészlet

Keresd, a Bethlen-kastély látképe

Kiskapus evangélikus temploma

Az egykori római castrum maradványai Olthévíztől nyugatra

A Haller–Kálnoki-kastély Olthévízen

A romos állapotú kastély Bólyán

Vízakna, református erődtemplom

Leírása

A terület lakói túlnyomórészt románok, kisebb részben szászok. Magyar lakossága nagyobb tömbökben Hunyad megyében, a Barcaságban és szórványokban él. Falvaik az egykori szász székek közé beékelődő Fehér vármegye (mely az 1775–1876 közötti években Felső-Fehér vármegye volt) területén találhatók.

Története

A Dél-Erdélyben élő magyarok eredete az Árpád-korra vezethető vissza. Letelepülésük valószínűleg összefügg a székelyek korai, 10–13. századi történetével, a középkorban a mainál jóval nagyobb területen éltek. Soraikat nagyrészt a 15–17. századi háborúk ritkították meg, ezt követően pedig a szórványokban nagyarányú asszimiláció volt. Az utolsó évszázadban a magyarság száma elsősorban a kialakuló bánya-és iparvidékeken nőtt meg, ahová Erdély különböző vidékeiről költöztek be. Ma már a régi szász városokban: Brassó, Medgyes, Nagyszeben, Segesvár is jelentősebb számú magyar él.

Dél-Erdély települései

A Székelyföld nyugati határa közelében

• Alsórákos
• Datk

Távolabb

• Kóbor
• Nagymoha
• Olthévíz
• Ürmös
• Dombos
• Halmágy

Segesvár és Almakerék vidékén

• Héjjasfalva
• Fehéregyháza
• Sárpatak
• Keresd

A Viza- és a Hideg-patak völgyében

• Bólya
• Mihályfalva
• Vízakna
• Alamor
• Örményszékes
• Kiskapus

A Hortobágy-patak völgyében, az Olt mellett és a Vöröstoronyi-szoros közelében

• Bürkös
• Hortobágyfalva
• Kercisóra
• Oláhújfalu
• Salkó
• Szakadát

Nevezetességek

• Alsórákos, Bethlen-kastély – romos állapotú
• Datk, Datki szurdokvölgy (természetvédelmi terület)
• Olthévíz, Haller–Kálnoky-kastély
• Ürmös, I. Rákóczi György vadászkastélya
• Halmágy, evangélikus templom
• Héjjasfalva 1849. július 31-én határában zajlott le a segesvári csata
• Fehéregyháza, a segesvári csata emlékműve
• Fehéregyháza – református temploma 1440-ben épült, gótikus stílusban, a 15. században ez volt a ferencesek kolostortemploma. 1721-ben Bethlen Kata javíttatta.
• Keresd, Bethlen-kastély
• Bólya, Bolyai Farkas és Bolyai János szülőfaluja
• Mihályfalva, Tóbiás kastély
• Vízakna, erődített református templom
• Vízakna, fürdő
• Kiskapus, evangélikus templom
• Kercisóra – ortodox templomát belülről a szászházi Grecu fivérek korabeli falfestményei borítják

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

• Dél-Erdély, Délvidék a YouTubeon [1]