Dóc (Dolaț), település Romániában, a Bánságban, Temes megyében

Dóc (Dolaț)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Tolvád
Irányítószám 307011
SIRUTA-kód 155617
Népesség
Népesség532 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság65
Földrajzi adatok
Tszf. magasság77 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dóc (Románia)
Dóc
Dóc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 25′ 47″, k. h. 21° 03′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 47″, k. h. 21° 03′ 47″
Dócz egy régi térképen

FekvéseSzerkesztés

Temesvártól délnyugatra, Gilád, Gád és Gyér közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Dóc nevét 1333-ban említette először oklevél Doch néven. 1334-ben Dolch, 1345-ben Dowch, 1343-ban Dowch, 1483-ban Docz, 1489-ben Dolcz, 1723–1725-ben Dollaz, 1888-ban Dolácz, 1913-ban Dóc néven írták.

1489-ben Dóczi Imre birtokának írták. A török hódoltság alatt is lakott hely maradt. Az 1717-es kamarai összeírás szerint a Csákovai kerülethez tartozott. Mercy térképén Dollaz néven a lakott helyek között tüntették fel. A 18. században kincstári birtok volt, majd 1781-ben, a bánlaki uradalommal együtt, gróf Draskovich János és György a kincstártól megvásárolta és 1786–1790 között németeket telepített ide. 1800 körül Karátsonyi Lázár vette meg és még 1838-ban is a helység birtokosa volt, majd fia Lajos örökölte, később gróf Karátsonyi Guidóra szállt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dolácz, Torontál vármegyében. Német falu, Temes vármegye szélén; Új-Pécshez délre 2 1/2 mérföldnyire: 820 katholikus, 4 evangélikus, 6 református, 4 óhitű, 4 zsidó lakossal, katholikus parochus templommal. Szép erdőkkel, 38 egész telekkel. Földesura Mocsonyi. Utolsó posta Detta.”

1910-ben 1183 lakosából 998 német, 134 magyar, 35 román volt. Ebből 1119 római katolikus, 60 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.

CsudSzerkesztés

A mai Dóc közelében feküdt a középkorban Csud nevű helység is, amelyről az 1322–1377 közötti években kelt oklevelekben maradt fenn adat. Csud ekkor Temes vármegyéhez tartozott.

ÚjudvarSzerkesztés

Újudvar helység nevét Idvor puszta őrzi, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Újudvar eredetileg a Csanád nemzetségé volt, majd, 1343-ban az Onori család birtokának írták, ekkor említették Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomát is.

NevezetességekSzerkesztés

  • Római katolikus temploma 1837–1838 között épült

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

ForrásokSzerkesztés