Darnó

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Darnó község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Darnó
Darnó címere
Darnó címere
Darnó zászlaja
Darnó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBíró Miklós (független)[1]
Irányítószám4737
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség141 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 34″, k. h. 22° 39′ 28″47.959461°N 22.657911°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 34″, k. h. 22° 39′ 28″47.959461°N 22.657911°E
Darnó (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Darnó
Darnó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Darnó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik. Szomszédai: északkelet felől Vámosoroszi, kelet felől Kisnamény, dél felől Jánkmajtis, nyugat felől pedig Kisszekeres.

A környező települések közül Kisnamény 5, Csaholc 10, Jánkmajtis 6, Szamosújlak 10,5, Gyügye pedig 17 kilométer távolságra található; a járás székhelye, Fehérgyarmat 17,5 kilométerre fekszik.

Megközelítése

szerkesztés

A község központján végighalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a Jánkmajtistól Gacsályig vezető 4141-es út, közúton csak ezen érhető el, a két végponti település, illetve Kisnamény felől is.

Az ország távolabbi részei felől a leginkább célszerű megközelítési útvonal: Fehérgyarmatig a 491-es főúton, onnan Majtisig a 4127-es, onnan tovább pedig a 4141-es úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Jánkmajtis megállóhelye, mely légvonalban alig másfél kilométerre van a község központjáról (bár a közúti elérési útvonala jóval hosszabb).

Története

szerkesztés

A települést egykor szászok lakták, és Szaksza Darnó-nak nevezték. Darnó nevét a Hunyadiak korában már a mai alakjában írták, és a rozsályi uradalomhoz tartozott, de a Drághfiaknak is és a Majtissiaknak is volt itt részbirtoka a 14., 15. században.

1453-ban Ujhelyi Péter is birtokosai közé tartozott.

1476-ban a Rosályi Kúnok megosztoztak a mellette fekvő "Sopsatelke" pusztán.

1490-ben egészen a Rosályi Kúnoké lett a település.

1524-ben Bélteki Drágfi János kapta meg az egész helységet, királyi adományként.

1539-ben Messer András és Salgay Bálint szerez benne részbirtokot.

Az 1600-as években a Kölcseyeké. 1666-ban a vármegye itt tartotta gyűlését.

A 18. században a Kölcsey, Péchy, Isaák, Szabó, Bartus családok az urai.

1810-ben földbirtokosai: Kisdobronyi Isaák Gáspár, a Pongrácz, Morvay, Czáró, Fogarasi, Osváth, és Székely családok

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Ifj. Szűcs Imre (független)[3][4]
  • 1994–1998: Szakács József (független)[5][6]
  • 1998–2002: Szakács József (független)[7][8]
  • 2002–2006: Szakács József (független)[9][10]
  • 2006–2010: Szakács József (független)[11]
  • 2010–2014: Szakács József (független)[12]
  • 2014–2019: Bíró Miklós (független)[13][14]
  • 2019–202?: Bíró Miklós (FideszKDNP)[15]
  • 2022–2024: Bíró Miklós (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2021. április 15-én lemondott posztjáról.[16] Lemondása ellenére elindult az időközi választáson (immár független jelöltként), és 90%-ot megközelítő eredménnyel vissza is nyerte a mandátumát.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
169
168
172
139
138
141
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 32,4% cigánynak, 1,4% ukránnak mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,5%, református 66,9%, görögkatolikus 2,7%, felekezeten kívüli 9,5% (8,1% nem válaszolt).[18]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 29,7% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,6% volt római katolikus, 65,2% református, 3,6% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 6,5% felekezeten kívüli (18,1% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Református templom - 1824-ben épült, az előző fa templom helyére.
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  1. a b Darnó települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  8. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  10. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  12. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  13. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  14. Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
  15. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  16. 2023. november 21-én e-mailben kapott válasz közérdekű adatigénylésre.
  17. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. Darnó Helységnévtár
  19. Darnó Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés