Wikipédia

Gyügye

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
Nem tévesztendő össze a következővel: Gyűgy.

Gyügye község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Fehérgyarmati járásában.

Gyügye
Gyügye Europa Nostra-díjas református temploma légifotón
Gyügye Europa Nostra-díjas református temploma légifotón
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterKiss Ferenc Árpád (független)[1]
Irányítószám4733
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség270 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség56,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 20″, k. h. 22° 34′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 20″, k. h. 22° 34′ 02″
Gyügye (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Gyügye
Gyügye
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Gyügye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyügye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, a Szamos jobb partján.

Szomszédai: északkelet felől Zsarolyán, kelet felől Szamosújlak, dél felől Porcsalma, délnyugat felől Rápolt, északnyugat felől pedig Cégénydányád. Két legközelebbi szomszédja Szamosújlak és Cégénydányád, előbbitől 2, utóbbitól mintegy 2,5 kilométer választja el.

A környék más fontosabb települései közül Fehérgyarmat 8,5, Mátészalka 29, Tunyogmatolcs 13, Szamossályi 8,5, Hermánszeg pedig 11 kilométer távolságra található.

Megközelítése szerkesztés

Központján végighalad, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 4137-es út, közúton csak ezen érhető el, Szamosújlak és Cégénydányád felől is.

Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Fehérgyarmat vasútállomása vagy Jánkmajtis megállóhelye, egyaránt mintegy 10-10 kilométerre.

Története szerkesztés

Gyügye nevét 1241-1284 körül már említik az oklevelek Dide néven.

1322-ben Gyude, 1265-ben Gyuge, 1326-ban Dude, 1329-ben Dyde, 1329-ben Gywde, Dywde, 1335-ben Gyuge, 1414-ben Gywge néven írták nevét.

A település névadója az 1241 előtt élt Gyügye nevű várjobbágy lehetett, akinek földje Piskárkos határába olvadt.

Első birtokosai a Gyügyei család tagjai voltak.

Az 1370-es években a falut a Gyügyeiek birtokaként említik.

1405-ben Zsigmond király Gyügyei Jakab fiától Jánostól gyügyei birtokrészét - hűtlenség és osztályos testvére megölése miatt - elvette és Őri (Pátyodi) Tamás fiának Ambrusnak és rokonságának adományozta, ennek azonban Báthory János ellentmondott. Gyügyei János a birtokot még az 1405-ös évben az egyház kegyúri jogával, és a Szamos folyón levő malommal együtt Órévi Lukács váradi püspöknek és a káptalannak adta. 1428 után Gyügye a Várdai család kezére került.

1611-ben Nyáry Pál kapja meg Várdai Kata kezével, valamint Melith Pál, Telegdy Anna hitvestársa lett birtokosa.

1729-ben Jékey László volt itt birtokos.

A 19. század első éveiben a Kállay, Szuhányi és Barkóczi családoknak volt itt birtoka.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kiss Ferenc (független)[3][4]
  • 1994–1998: Kiss Ferenc (független)[5][6]
  • 1999–2002: Karácsony Adolf (FKgP)[7][8]
  • 2002–2006: Kiss Ferenc (független)[9][10]
  • 2006–2010: Kiss Ferenc (független)[11][12]
  • 2010–2014: Kiss Ferenc Árpád (független)[13]
  • 2014–2019: Kiss Ferenc Árpád (független)[14][15]
  • 2019-től: Kiss Ferenc Árpád (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 244 szavazásra jogosult lakos közül 207 fő járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 74-74 esett az egyetlen pártjelöltre, a kisgazda színekben induló Karácsony Adolfra és a négy független jelölt egyikére (a hivatalban lévő polgármesterre), Kiss Ferencre.[16] Az emiatt szükségessé vált időközi választáson, amit 1999. június 6-án tartottak meg, csak a holtversenyben részes két jelölt indult el, ez a helyzet pedig a kisgazda aspiránsnak kedvezett jobban.[7]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
240
241
253
254
261
270
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,2%, református 83,1%, görögkatolikus 2,2%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,5% (7,8% nem válaszolt).[18]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 1,5% volt római katolikus, 65,1% református, 7,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,8% ortodox, 5% felekezeten kívüli (19,5% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei szerkesztés

 
Gyügye, a református templom festett, kazettás mennyezete 1767-ből

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ a b Gyügye időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. június 6. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. ↑ Választás (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1999. június 7. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 1999. jún. 7. 2. p.
  9. ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  12. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  13. ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  14. ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  15. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 13. 5. p.
  16. ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  17. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. ↑ Gyügye Helységnévtár
  19. ↑ Gyügye Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyügye&oldid=26795720”