Főmenü megnyitása

Denderai templom

ókori egyiptomi templomegyüttes

Koordináták: é. sz. 26° 08′ 30″, k. h. 32° 40′ 13″

A Hathor-templom

A denderai vagy dendarai templom Hathor istennő tiszteletére emelt ókori egyiptomi templom. A mai Dendera településtől 2,5 km-re délkeletre áll, az egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori egyiptomi szentély.

Dendera (óegyiptomi nevén: Junet vagy Tantere, görögül Tentürisz) a felső-egyiptomi hatodik nomosz fővárosa és Hathor istennő fontos kultuszhelye volt. Már a legkorábbi időkben állt itt templom, bizonyíték van rá, hogy a VI. dinasztiabeli I. Pepi építkezett itt, és a XVIII. dinasztia idejében is állt itt templom – ismert, hogy III. Thotmesz, III. Amenhotep, II. Ramszesz és III. Ramszesz is díszíttette. A jelenleg álló épületkomplexum körülbelül 40 000 négyzetméteren terül el – bár legkorábbi eleme a II. Nektanebó korából származó születésház – legnagyobb részben a görög-római korban épült.

A templomtól keletre helyezkedett el maga a város, melyben a feljegyzések tanúsága szerint az edfui Hórusznak egy temploma állt. Lehetséges, hogy ez azonos azokkal a római kori romokkal, amelyek körülbelül fél kilométerre találhatóak a denderai templomtól. Edfuban és Denderában is ugyanazt az istenháromságot imádták, Hathort, Hóruszt és gyermeküket, Ihit vagy Harszomtuszt. A denderai Hathor és az edfui Hórusz szent házasságára akkor került sor, amikor az istennő délre utazott.

A templom népszerű a turisták körében, és majdnem teljes egészében látogatható, a tető kivételével, ahonnan 2004-ben lezuhant egy turista.

Hathor templomaSzerkesztés

 
Domborművek

A denderai komplexum fő temploma, a Hathor-templom a hellénisztikus kori Egyiptom egyik legnagyobb és legszebben díszített és temploma. Ez az építmény kiváló állapotban maradt fent, miközben a közelben álló többi szentély – így Hathor hitvese, Hórusz és gyermekük, Ihi templomai – elpusztultak.

Az épület alapjai valószínűleg több követ is tartalmaznak a korábban itt állt templomokból, de csak töredékeket találtak, a korábbi épületek alaprajza így nem rekonstruálható. A ma álló templom magja i. e. 54 és i. e. 20 közt épülhetett, XII. Ptolemaiosz halálakor még csak pár kripta készült el, de utódja, VII. Kleopátra uralkodásának végére, i. e. 30-ra már az épület készen állt, csak a díszítés volt még hátra. Felszentelésére azonban Augustus császár uralma alatt került sor.

A templom alaprajza a klasszikus alaprajzot követi. Ahogy a legtöbb egyiptomi templom, a denderai is a Nílus felé fordul, de mivel a folyó itt elkanyarodik, az épület bejárata észak felé néz. Előtte, a főtengely mentén római kori szentélyek állnak. A templomegyüttes köré erős, 12,5 méter magas téglafalat építettek, ami körülveszi a 35×59 méteres területet. Az ezen átvezető kapu Domitianus és Traianus császárok korában épült. Más templomoktól eltérően itt hiányzik a belső templomba vezető két pülón. A nagy oszlopcsarnok előtti teret befejezetlen kőfal veszi körül, kétoldalt oldalbejáratokkal.

 
Az égbolt ábrázolása az oszlopcsarnok mennyezetén

A templom kb. 26×43 méter területű, 17,2 m magas oszlopcsarnoka (pronaosza) Tiberius császár uralkodása alatt épült, i. sz. 3435-ben. A csarnok 24 Hathor-fejes oszlopból áll, négy sorban egyenként 6 oszloppal. A frontális oszlopsor oszlopai közé falat húztak, mely kb. az oszlopok feléig ér. Az istennő fejével díszített oszlopok festése a 19. században még látható volt, Hathor parókáját eredetileg kékre festették. Az oszlopfőket – valószínűleg a kereszténység korai szakaszában – megrongálták.

Az oszlopcsarnok mennyezetének festése még látható, az égbolt térképét ábrázolja, rajta a Napnak életet adó Nut égistennővel és zodiákussal, amit a rómaiak terjesztettek el Egyiptomban. Az ún. denderai zodiákus a Bika és Mérleg csillagképeket ábrázolja. A templomhoz utólag hozzáépített oszlopcsarnok középső oszlopai közt az utat mélyebbre kellett vájni a föld szintjénél, mert a hagyomány megkövetelte, hogy a szentélyből kifelé haladva fokozatosan lejtsen az út.

 
Az újévi ünnepségeknek helyt adó uabet szentély

A nagy oszlopcsarnokból egy hatoszlopos kisebb nyílik, ez volt a megjelenések csarnoka, ahol az istennőnek a szentélyből előhozott szobra megjelent az ünnepek alkalmával. Az oszlopok alsó része gránitból, a felső homokkőből készült, itt is Hathor-fejes oszlopfő díszíti őket. A falak díszítései a templomalapítási szertartásokat végző fáraót ábrázolják, a világítást kis, négyszögletes ablakok biztosítják. Kétoldalt három-három helyiség nyílt, ahol a napi szertartásokkal kapcsolatos dolgokat végezhették, az egyikben például valószínűleg különféle illatszereket állítottak elő.

Innen jutunk a templom legkorábbi részébe, ami az i. e. 1. században épült. Ebben egy áldozati csarnokban található az enneád csarnoka, ahol más istenek szobrai álltak, egy 5,7×11 méteres bárkaszentély, ahol Hathor, az edfui Hórusz, Harszomtusz és Ízisz szent bárkái (az istenszobrokat a körmeneteken szállító bárkák) álltak, legbelül pedig maga a szentély található. A falakon megtalált legkorábbi királynév XII. Ptolemaioszé, több kártus pedig üresen maradt.

A főtengelytől nyugatra található az újévi ünnepségeknek helyt adó, nyitott udvarból és egy oszlopos, oldalról nyitott szentélyből álló uabet.

Hathor szentélyébe templomhomlokzatot utánzó bejárat vezet, fölötte ureusz-frízzel. A szentélyben díszes, fából készült naoszban állt az istennő aranyozott, két méter magas ülőszobra. Maga a naosz a hátsó fal három méter magasan lévő falmélyedésében állt, nem tudni, hogyan közelítették meg. Kétoldalt a király képe látható, amint Hathor egy szent jelképét, bronztükröt ad az istennőnek. A szentély körül tizenegy kisebb kápolna áll, melyeket más, Hathorhoz kapcsolódó isteneknek és az istennő attribútumainak szenteltek (Dendera nomosz, Ízisz, Szokarisz, Harszomtusz, Hathor szisztruma, Alsó-Egyiptom istenei, Hathor, trónja, a menat-gallér és Ihi szentélye).

 
A templom hátulja az oroszlánfejes vízelvezetőkkel és VII. Kleopátra ábrázolásaival. Az előtérben az Ízisz-templom romjai.

A szentély mögött a hátsó fal közepén Hathor hatalmas arca jelzi azt a helyet, ahol az egyszerű hívek, akik nem léphettek be a szentély belsejébe leróhatták áldozataikat és meghallgatásra találhattak. Az erre járó zarándokok igyekeztek lekaparni néhány töredéket a falból, hogy elvihessenek magukkal a templom abból a részéből, ami legközelebb állt Hathor belső szentélyéhez. Az oroszlánfejes vízköpők alatt alatt itt látható továbbá VII. Kleopátra és fia, Caesarion ábrázolása is.

A templom alatt tizennégy kripta vagy üreg található, ezek közül tizenegyet díszítettek. Hasonló kripták elsőként a XVIII. dinasztia idején tűntek fel, és a ptolemaida korra már a templomok szerves részét képezték. A külső falba és a templom hátulsó része alatt a földbe vájt hosszúkás, szűk helyiségek egymás alatt helyezkednek el, három, néhol négy szint mélységben. A padlóban kialakított ajtókon és elmozdítható falakon át lehetett lejutni beléjük. A falakat domborművekkel díszítették, valószínűleg még mielőtt rájuk építettek volna. Bár a templom többi része homokkőből épült, a domborművek számára jó minőségű mészkőborítással látták el a falakat. A kriptákat tárolóhelyiségnek használták kultuszkellékek, védőamulettek és az istennő ba-lelke szobrának tárolására.

 
A napfény-kioszk a tetőn

A templom tetejére a falba épített lépcsők vezettek fel. Az áldozati csarnoktól nyugatra lévő lépcső volt az, ahol a papok felmentek a tetőre, a keletin pedig visszatértek a templomba; a nyugati lépcső falainak díszítése a felfelé, a keletié a lefelé tartó fáraót és papokat ábrázolja. A tető a helyiségek egyenetlen magassága miatt teraszos kiképzésű volt, enyhén lejtett és az esővíz elvezetésére csatornákat vágtak bele.

A délkeleti sarokban, közvetlenül a templomban lévő Hórusz-kápolna fölött kioszk állt, minden oldalán négy Hathor-fejes oszloppal. Architrávjainak mélyedései azt mutatják, hordó formájú teteje volt, rajta valószínűleg ablakok, hogy beengedjék a napsugarakat, mert ez volt az az épület, ahol újévkor az istennő ba-lelke egyesült a Nappal. A tetőn két Ozirisz-szentély is áll, keleten és nyugaton, mindkettőnek nyílt udvara és két egymásból nyíló helyisége van, melyek közül a belsőnek a díszítésén Ízisz és Nebethet gyászolja Oziriszt. Az Ozirisz kápolna mennyezetéről származik az a zodiákus, amelyről Bonaparte Napóleon tábornok expedíciója során másolat készült, majd 1820-ban pedig eltávolították a templomból és a Louvre-ba szállítottak. Dendera, amellett, hogy Hathor kultuszközpontja volt, Ozirisz egyik sírhelyének is számított.

Az oszlopcsarnok tetejére, ami a templom legmagasabb pontja, egy másik lépcső vezetett fel, melynek falait istenek képei díszítették. Az ókorban itt várták a zarándokok, hogy jelet kapjanak az istennőtől. Ma is látszanak a kőbe vésett társasjáték-táblák, melyek segítségével elütötték az időt.

Denderai fénySzerkesztés

Az egyik kriptában található a denderai fény néven ismert domborműsorozat, mely lótuszvirágból kiemelkedő kígyót ábrázol.[1]

Más épületekSzerkesztés

 
A főtemplom Hathor-fejes oszlopai

A templom előtti két születésház (mammiszi) közül a templombejárathoz közelebbi a ptolemaida korban, a távolabbi, a kerítőfalhoz közelebbi a római korban épült. Ezek a születésházak azon a helyen épültek, ahol Hathor életet adott gyermekének, Ihinek vagy Harszomtusznak, akik a teremtő isten fiatal aspektusát jelképezik.

A Ptolemaiosz-kori születésházat tulajdonképpen még I. Nektanebó kezdte meg, de a Ptolemaioszok fejezték be és díszítették. Ezt az épületet kettévágta a fő templom előtti teret körülvevő fal, ezért lett szükség a másik születésház felépítésére. Az épület eredetileg 17×20 méter területű lehetett, nagyrészt téglából épült és hármas szentélyből állt. Ma már csak a Hathor-templom külső falának egy álajtója emlékeztet eredeti szentélyére. Északi falán egy jelenet Hnum istent ábrázolja, amint fazekaskorongján megformálja a gyermek Ihit, és megjelenik Hekat, a szülés istennője is, béka képében.

 
A római születésház
 
Tarianus császár áldozatot mutat be a születésház oldalfalán

A római kori születésházat Nero, vagy még valószínűbben Traianus építtette; feliratai az utóbbira utalnak, de a főtemplom nagy oszlopcsarnokában Nerot ábrázolják, amint a születésházat felajánlja az istennőnek. A születésház Ptolemaiosz-kori stílust követ, és magasabb szintre emelték, hogy egy szinten legyen a Hathor-templommal. Három helyiségből áll. A legbelső, a szentély mellett két folyosó fut, melyek túl keskenyek ahhoz, hogy használni lehessen őket, inkább dekorációs célt szolgálhattak. A szentély hátsó fala hatalmas álajtó, fölötte ureusz-frízzel. A falban magasan fenn van a szoborfülke, éppúgy, mint a főtemplomban a naosz. A születésház falát díszítő jelenetek, melyek a Hathornak áldozatot bemutató Traianust ábrázolják, gyönyörűen fennmaradtak. A külső falakon a gyermek Hórusz születését ábrázolják. A születésházat oszlopos kerengő veszi körül, az oszlopokon a szülés egyik védelmező istenének, a törpe Bésznek az ábrázolásai láthatóak. Elöl gerendatetejű kioszk csatlakozott az épülethez. Ebből a típusból ez a legkésőbbi fennmaradt születésház.

A két születésház közt egy 5. századi keresztény bazilika romjai állnak. A templom a korai kopt építészet szép példája.

A ptolemaida kori születésháztól délre egy gyógyító szentély áll. Az épület téglából épült, körben padokon pihenhettek a gyógyulni vágyók. Akik idejöttek, megfürödhettek a szent vizekben, melyek előzőleg a szobrok oldalára vésett varázsszövegeken folytak végig, vagy itt aludhattak, hogy az istennő gyógyító álmot küldjön rájuk. A szent vizet összegyűjtő medencék még mindig láthatóak.

 
A szent tó, melynek helyén most fák nőnek

Az egészségháztól nyugatra egykor a XI. dinasztiabeli I. Mentuhotep kápolnája állt. Ezt nem vagy nemcsak Hathornak, hanem magának Mentuhotepnek szentelték, és a Középbirodalom idején itt álló fő templom melléképülete lehetett. Később Merenptah is ellátta felirataival. A kápolnát sikerült rekonstruálni, a kairói Egyiptomi Múzeumban állították újra össze.

A Hathor-templomtól délre egy további születésház (mamiszi) áll. Ezt egy elbontott ptolemaida templom alapköveiből építették, és Augustus idején díszítették. A templom kettős tájolású, nagy része (a külső helyiségek és az oszlopcsarnok) kelet felé, míg a belsők, köztük a szentély északra, a Hathor-templom felé fordulnak. A szentély domborműve a Hórusznak életet adó Íziszt ábrázolta, de ezt megrongálták. Hátul Ozirisz szobra állt, melyet Ízisz és Nephthüsz fogott közre; ez a szobor mára elpusztult.

A templom délnyugati sarkánál kővel szegélyezett szent található, melynek minden sarkában lépcsők vezettek a vízbe, ez a legjobb állapotban fennmaradt ilyen építmény Egyiptomban. Itt tudtak a papok rituálisan tisztálkodni. Ma nincs benne víz, oldalfalai mentén fák nőnek.

AlaprajzaSzerkesztés

 
A teljes komplexum alaprajza
  1. Északi bejárat (római kori)
  2. Születésház (római kori)
  3. Keresztény templom
  4. Születésház (Nektanebó/ptolemaida kori)
  5. Egészségház
  6. Hathor-templom
  7. Kút
  8. Szent tó
  9. Hátsó születésház (Ptolemaiosz és római kor)
 
A Hathor-templom alaprajza
  1. Nagy oszlopcsarnok (pronaosz)
  2. Megjelenések csarnoka
  3. Műhely
  4. Raktár
  5. Áldozathozók bejárata
  6. Kincstár
  7. Kijárat a kúthoz
  8. Kijárat a lépcsőhöz
  9. Áldozati csarnok
  10. Az enneád csarnoka
  11. Szentély
  12. Dendera nomosz kápolnája
  13. Ízisz kápolnája
  14. Szokarisz kápolnája
  15. Harszomtusz kápolnája
  16. Hathor szisztruma kápolnája
  17. Alsó-Egyiptom isteneinek kápolnája
  18. Hathor kápolnája
  19. Ré trónjának kápolnája
  20. kápolnája
  21. A menat-gallér kápolnája
  22. Ihi kápolnája
  23. az Uabet
  24. Nyitott udvar
  25. Folyosó

JegyzetekSzerkesztés

  1. Egy erősen vitatott elmélet szerint arra bizonyíték, hogy az egyiptomiak már ismerték az elektromosságotDendera Temple Crypt Archiválva 2010. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. iafrica.com. Peter Krassa, Reinhard Habeck: A fáraók fénye (Szeged, Szukits, cop.1995) ISSN 1219-9648

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Denderai templom témájú médiaállományokat.