Diszprózium(III)-klorid
diszprózium(III)-klorid | |||
diszprózium(III)-klorid hexahidrát | |||
IUPAC-név | diszprózium(III)-klorid diszprózium-triklorid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 10025-74-8 | ||
PubChem | 66207 | ||
ChemSpider | 59592 | ||
| |||
| |||
InChIKey | BOXVSFHSLKQLNZ-UHFFFAOYSA-K | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | DyCl3 | ||
Moláris tömeg | 268,86 g/mol (anhidrát) | ||
Megjelenés | fehér, szilárd anyag | ||
Sűrűség | 3,67 g/cm³, szilárd | ||
Olvadáspont | 647 °C (anhidrát) | ||
Forráspont | 1530 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | oldódik | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | AlCl3 szerkezet | ||
Koordinációs geometria |
oktaéderes | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | nincs listázva | ||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | diszprózium(III)-fluorid diszprózium(III)-bromid diszprózium(III)-jodid | ||
Azonos anion | terbium(III)-klorid diszprózium(II)-klorid holmium(III)-klorid | ||
Rokon vegyületek | diszprózium(II)-klorid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A diszprózium(III)-klorid (DyCl3), más néven diszprózium-triklorid vagy – kissé pontatlanul – diszprózium-klorid szervetlen vegyület, fehér vagy sárgás színű anyag, a levegő páratartalmát gyorsan megköti, hexahidráttá alakul (DyCl3·6H2O). A hidrát gyors hevítés hatására részlegesen hidrolizál,[1] diszprózium(III)-oxiklorid keletkezik (DyOCl). A vegyületben a diszprózium +3, a klór -1 oxidációs számú.
Előállítása és fontosabb reakciói
szerkesztésLeggyakrabban ammónium-klorid és Dy2O3, illetve hidratált klorid vagy oxiklorid reakciójával állítják elő.[2][3] A reakciók végterméke (NH4)2[DyCl5].
A pentaklorid hő hatására a következő reakcióegyenlet szerint bomlik:
A hőbomlás (NH4)[Dy2Cl7] köztiterméken keresztül megy végbe.
Diszprózium(III)-oxid és vízben oldott hidrogén-klorid (sósav) reakciójával is diszprózium(III)-klorid hexahidrát keletkezik. Ez a só hevítéssel nem alakítható át anhidráttá (kristályvízmentessé), ehelyett oxiklorid képződik.
A diszprózium(III)-klorid közepesen erős Lewis-sav, a HSAB-elmélet szerint a „hard” savak közé tartozik. Vizes oldata felhasználható más diszprózium(III)-sók, például diszprózium(III)-fluorid előállításához:
Felhasználása
szerkesztésA diszprózium(III)-klorid felhasználható más diszpróziumsók előállítására. Fém diszprózium keletkezik, ha olvadt diszprózium(III)-klorid és eutektikus lítium-klorid–kálium-klorid keveréket elektrolízissel redukálják. A redukció volfrám katódon, Dy2+-on keresztül játszódik le.[4]
Óvintézkedések
szerkesztésA diszprózium vegyületei kevéssé vagy közepes mértékben toxikusak, de részletes toxicitási vizsgálatokat nem végeztek.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ F. T. Edelmann, P. Poremba, in: Synthetic Methods of Organometallic and Inorganic Chemistry, (W. A. Herrmann, ed.), Vol. 6, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1997.
- ↑ Meyer, G. (1989). „The Ammonium Chloride Route to Anhydrous Rare Earth Chlorides-The Example of YCl3”. Inorganic Syntheses 25, 146–150. o. DOI:10.1002/9780470132562.ch35.
- ↑ Edelmann, F. T., Poremba, P..szerk.: Herrmann, W. A. (ed.): Synthetic Methods of Organometallic and Inorganic Chemistry. Stuttgart: Georg Thieme Verlag (1997). ISBN 3-13-103021-6
- ↑ Y. Castrillejo, M. R. Bermejo, A. I. Barrado, R. Pardo, E. Barrado, A. M. Martinez, Electrochimica Acta, 50, 2047-2057 (2005).
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Dysprosium(III) chloride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.