Dobó (település)

község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban

Dobó (1886-ig Dubovó, szlovákul: Dubové) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 258 lakosából 237 szlovák volt.

Dobó (Dubové)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rang község
Első írásos említés 1255
Polgármester Anna Janovicová
Irányítószám 962 61 (pošta Dobrá Niva)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség275 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság422 m
Terület13,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobó (Szlovákia)
Dobó
Dobó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 43″
Dobó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Zólyomtól 10 km-re délnyugatra fekszik, a Selmeci-hegység lábánál.

Délről Dobronya, keletről Zólyomberezna, északról Bacúr, nyugatról pedig Zólyomkecskés, Bélabánya és Hidegkút községekkel határos.

13,2967 km²-es területe nem változott a 20. század folyamán.[2]

TörténeteSzerkesztés

1255-ben említik először. Lakói főként faszén előállításával foglalkoztak, melyet nagyrészt a selmeci kohókba szállítottak.

Vályi András szerint "DUBOVO. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Baczurnak szomszédságában, ’s ennek filiája, fogyatkozása ugyan, hogy földgyének két harmadrésze soványas, határja hegyes, és kősziklás, melly miatt nehezebben miveltetik, de mivel Selmetzen olly keresettye van, mint más helyeknek, legelője is elegendő, földgyének egy harmad része pedig termékeny, és könnyebben miveltetik, ’s trágyáztatik, fája tűzre, és épűletre van, vagyonnyait jól eladhattya Selmeczen, és közel, szekerezéssel is kereshet, első Osztálybéli. " [3]

Fényes Elek szerint "Dubovó, Zólyom m. tót falu, Dobronyivához 1/2 órányira: 52 kath., 275 evang. lak. Határa kicsin, és sovány. F. u. a kamara."[4]

1910-ben 373, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

1921-ben 357 lakosa volt, valamennyien szlovák nemzetiségűek, ebből 39 római katolikus, 318 pedig evangélikus vallású volt.[5]

2001-ben 250 lakosából 249 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Evangélikus temploma 1867-ben épült neogótikus stílusban.
  • A faluban a népi építészet szép példái láthatók.

Ismert emberekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai