Zólyomberezna

község Szlovákiában

Zólyomberezna (szlovákul: Breziny) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Zólyomberezna (Breziny)
Breziny - Dolné Breziny -1a.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rang község
Első írásos említés 1784
Polgármester Ondrej Frlajs
Irányítószám 962 61
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség374 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság366 m
Terület5,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyomberezna (Szlovákia)
Zólyomberezna
Zólyomberezna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″
Zólyomberezna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Zólyomtól 7 km-re délre fekszik. Területét érinti a Zólyom-Ipolyság közötti 66-os út és vasútvonal.

Északról Osztroluka és Zólyom, keletről Dobróváralja, délről Dobronya, nyugatról pedig Dobó és Bacúr községekkel határos.

5,4847 km²-es területe (1921-ben még 5,62 km²) két településrészre oszlik:[2]

  • Dolné Breziny (Alsóberezna)
  • Horné Breziny (Felsőberezna)

TörténeteSzerkesztés

A község területén talált használati tárgyak arra engednek következtetni, hogy itt már i. e. 2400 táján emberi település volt.

A középkorban erre vezetett át az a forgalmas kereskedelmi út, mely Hont várából Zólyomon át Turócba, majd Árvába, végül a Balti-tengerhez vezetett. Emiatt gyakran érték a hadak támadásai is ezt a vidéket. A legnagyobb török támadás 1556. február 12-én következett be, amikor a török bevette a közeli Dobronya várát is. Erre az időszakra esnek a település kezdetei is, mert a birtokos Eszterházy család ekkor telepített néhány családot a község területén létesített majorba. Ez a major feltehetően a későbbi Felső-Berezna helyén állt.

1568. április 28-án mintegy 400 török lovas támadt az uradalom területére, melyet 1575-ben és 1578-ban újabb támadások követtek. Erre az időszakra esik Alsó-Berezna benépesítése is. 1588-ban a török újra felégette a vidéket, majd 1612-ben pusztító földrengés keletkezett. Az 1636-ban és 1637-ben bekövetkezett török támadásokban a két kis telep teljesen megsemmisült.

Berezna már faluként 1784-ben bukkan fel újra az írott forrásokban, amikor a dobronyai evangélikus egyház filiájaként említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZINI. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, és a’ Zólyomi Uradalom, lakosai katolikusok, fekszik Dobronának szomszédságában, mellynek filiája, és hozzá hasonlító.[3]

1805-ig a dobronyai uradalom részeként az Eszterházyak birtoka volt. Ezt követően a zólyomi uradalommal együtt a császári kamarához tartozott, a kamaragrófság székhelye Selmecbánya. 1848 és 1854 között Korponából, majd Zólyomból igazgatták.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Brezing, tót falu, Zólyom vármegyében, 96 kath., 169 evang. lak. F. u. a kamara.[4]

1888-tól Berezna, 1907-től Zólyomberezna néven szerepel.[5] A község békés életét az 1914-ben kitört első világháború változtatta meg. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott, ezt követően az új csehszlovák államhoz csatolták.

A háborút követően sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Az itthon maradtak főként mezőgazdasággal, állattartással, ezen belül főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. Ebben az időben épült meg a Zólyom-Korpona vasútvonal, mely felélénkítette a kereskedelmet és a fuvarozást is. A faluban felépült a katolikus iskola. A szlovák nemzeti felkelés idején lakói támogatták a partizánokat. 1944. december 9-én a falut német csapatok szállták meg. A szovjet és román egységek 1945 márciusában közelítették meg a települést, mely a harcokban súlyos károkat szenvedett. A faluba 1949-ben vezették be az elektromos áramot.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 358, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 324 lakosából 295 szlovák volt.

2011-ben 357 lakosából 302 szlovák és 20 cigány.

NevezetességeiSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. http://www.cisarik.com/0_Breziny_Zvolen_BC_Zolyom_Zvolen.html