Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára

A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára (röviden: Ráday Könyvtár) a Ráday Gyűjtemény legnagyobb részintézménye, nyilvános könyvtár. Állománya körülbelül 150.000 kötet.

Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára
Típus	nyilvános könyvtár
Székhely	1092 Budapest, Ráday utca 28.
Gyűjteményigazgató	Berecz Ágnes PhD
A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára weboldala

A könyvtár története

A Ráday Könyvtár alapjának a Ráday család főúri magánkönyvtárát szokás tekinteni. Ugyan hagyományosan Ráday Pál az, akit a könyvtár alapítójának tartunk, valószínűleg már egy évszázaddal korábban, a 17. században is tekintélyesebb könyvgyűjtemény volt a család birtokában.

Ráday Pál a Rákóczi-szabadságharc bukása után kezdett el könyvgyűjtéssel, a könyvtár alapításával komolyabban is foglalkozni. 1733-as haláláig mintegy háromszáz kötetet gyűjtött össze, melynek nagy része – Ráday korában szokatlan módon – régi magyar könyv, illetve nyomtatvány volt. Ez az adott korszakban, vagyis a 18. században jelentős köznemesi könyvtárnak számított.

A jelentős mennyiségű történeti és a jogi szakirodalom mellett, természetesen teológiai munkákat is találunk a gyűjteményében, melyek közül főként a 17. századi protestáns ortodoxia és a puritanizmus művei dominálnak.

A könyvtár megmaradt állományának legnagyobb részét Ráday Pál fia, Ráday Gedeon gyűjtötte össze a 18. század folyamán, külföldi aukciókon és hazai forrásokból egyaránt. Gedeon a família péceli kastélyában reprezentatív könyvtártermet készíttetett e könyvgyűjtemény számára. A terem boltozatát négy vörös márványpillér tartja, aranyozott rokokó fejezetekkel. A mennyezet freskóit a főúr utasításai szerint festették meg: a középső mennyezeten Pallas Athéné alakja található, mely a tudományt jelképezi, míg a körülötte lévő mezőkben az egyes tudományterületek allegorikus ábrázolása látható. A freskókon sűrűn előforduló amorettek kezében az illető tudományágak legfontosabb kötetei figyelhetők meg, melynek mindegyike a könyvtár állományába tartozik. A gyűjtemény akkora volt, hogy a könyvek a könyvtártermen kívül még öt további helységet töltöttek meg.

Ráday Gedeon 1792-es halála után a család többször megpróbálta eladni a könyvtárat, ám a teljes gyűjteményre évtizedekig nem akadt vevő. A Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti Teológiai Akadémiája 1855-ben alakult meg. Török Pál püspök javaslatára az egyházkerület úgy döntött, hogy 1861-ben megvásárolja a Ráday-gyűjteményt az új oktatási intézmény könyvtárának.

Közel ötven évvel később, 1912 nyarán költöztették a teljes állományt jelenlegi helyére, azaz a Ráday utca 28-as számú épület földszinti részébe. 1913 februárjától kezdve már a nagyközönség is használatba vehette, tehát kezdettől fogva nyilvános egyházi könyvtárként működik. A jelentősebb adományozók közül kiemelhető Fáy András, Szemere Pál, Heckenast Gusztáv, Árokháty Béla, Darányi Ignác, valamint Szilassy Aladár.

A Ráday család utolsó férfitagjának 1939-es halálával a teljes családi levéltár is az egyházkerület birtokába került. Ez az egység ma a Ráday Levéltár egyik legértékesebb anyaga, s egyúttal a könyvtár történetének is a legfontosabb forrásanyaga.

A második világháborúban a könyvtár szerencsére nem szenvedett kárt. Az államosítás idején is egyházi tulajdonban maradhatott, ám ezt követően jelentős fejlesztések, gyarapodások nem következtek be. Az 1980-as évek közepén az épületet, melyben a könyvtár is elhelyezkedik átépítették, kibővítették. Ekkor ugyan a könyvtár, valamint levéltár területe is nőtt, de az elavult architektúra a mai szakmai követelményeknek és az olvasói, kutatói igényeknek teljes mértékben nem felel meg. A nyolcvanas évek végén nyílt meg a könyvtár mellett a Biblia Múzeum és a kecskeméti egyházművészeti Ráday Múzeum.

A könyvtár gyűjtési területe

Ráday Pál időszakában

Ráday Pál igyekezett minél szélesebb körben beszerezni könyvtára egy-egy darabját. Gyűjtési területét két nagy csoportra lehet osztani: hazai és külföldi gyűjtőkörre. A hazaiba Erdély, valamint Nyugat-Magyarország, míg a külföldibe Bécs, illetve a szélesebb értelemben vett külföld tartozott. Könyvbeszerzői leginkább barátai, családtagjai, valamint a református egyház „szolgái” voltak.

Érdekesség, hogy Erdélyből mind Ráday Pál, mind Ráday Gedeon kizárólag magyar nyelvű könyvet gyűjtöttek a könyvtár számára. A Szatmári Paksi Mihály által beszerzett művek többsége erdélyi protestáns szerzők könyvei voltak. A nyugat-magyarországi gyűjtőkör központja Pozsony volt. Itt leginkább Pál barátja, Bél Mátyás és Fatavics Ferenc jobbágyfiú szerzett köteteket Ráday Pálnak. Bécsben ezzel szemben a református egyház ágensei, azaz Sipos Mihály, valamint Csejthey Zsigmond intézték a beszerzéseket. Előbbi a bécsi postahivatalban intézte a leveleket és az újságokat, hogy azok Budán keresztül kerüljenek Ludányba. Ilyen folyóirat volt például a Mercure historique et politique is, mely Hágában jelent meg. Ezt 18 éven keresztül sikerült beszereznie, mellyel szintén növelni tudta a könyvtár állományának nagyságát.

A szélesebben értelmezett külföldi területekről Gyöngyösi Pál segítette Ráday Pál könyvbeszerzési munkásságát, aki főleg teológiai témájú művekkel gazdagította a könyvtárat. Mellette fontos kiemelni még Kármán András, Selyebi Pál, Mányoki Ádám és Daniel Ernest Jablonski közreműködését is. Mányoki Ádám volt az, aki a Kamara-Novellák megrendelését intézte Ráday számára.

Ráday Pál az 1720-as évektől már kereskedői katalógusokhoz is hozzájutott, melyekből előfordult, hogy könyveket is rendelt, de inkább arra használta őket, hogy összeírja belőlük a neki kellő műveket, amiket aztán elküldött beszerzőinek.

A könyvtár állománya azonban nem csupán vásárlások során nőtt, hanem barátai, tisztelői is adományoztak műveket számára. Ilyen volt például Debreceni Ember Pál, Pápai Páriz Ferenc.

Ráday Gedeon időszakában

Rádayi Gedeonnak gyűjtési területeit ugyanazokra a részekre tudjuk felosztani, mint apjánál, Pálnál. A gyűjtési területek tehát nem, csupán az egyes helyekről beszerzett dokumentumok száma változtak. Míg ugyanis az apja időszakában a beszerzés központja leginkább Erdély volt, addig Ráday Gedeonnál a hangsúly Bécsre tevődött át. Gedeon ráadásul sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a könyvkereskedőkre is, mint Pál.

Az ifjabb Ráday csak 1748 után tudta ismét bekapcsolni Erdélyt gyűjtési térségei közé, bár az innen megszerzett könyvek száma jóval elmaradt a többi területhez képest, mivel Erdélyben igen elmaradott volt a könyvkereskedelem. A legjelentősebb segítői Szilágyi Sámuel, Bod Péter, Zilai Sámuel, Ajtai Mihály, valamint a rokon Telekiek voltak.

Pozsony ezzel szemben nem a könyvkereskedelme miatt volt fontos, hanem amiatt, mert innen továbbították a Nyugat-Európából szerzett műveket Bécsből Pestre, valamint Pécelre. A pozsonyi kereskedőkkel Gedeon ráadásul személyesen is tartotta a kapcsolatot, ugyanakkor segítségére volt Nagy Iván, Mihályfalvi János, Szentesi Nagy István, Szászky Tomka János is.

Pest könyvkereskedelmi szerepe csak a 18. század végére lendült fel. Így már a pesti könyvkereskedők is kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek, mellyel ugyanazt a szolgáltatást tudták biztosítani, mint a bécsiek. A tőlük származó művek nagy része latin, illetve német volt, de sok franciát is találni közöttük.

Az ország más területeiről is gyűjtött műveket Gedeon, leginkább a Felvidékről, ahol Kazinczy Ferenc, Gazur Sámuel, valamint Szemere László, akinek sikerült megszereznie Gedeon számára a hőn áhított Károli Bibliát.

Ráday Gedeon legfontosabb beszerzési helye mégis Bécs volt, ahol Nagy Sámuelen keresztül tudta gyarapítani gyűjteményét. Nagyon ritka, s ezért értékes műveket szerzett meg Ráday számára, mint például Petrus Comestor Historia scholasticá-ja, ami egy ősnyomtatvány, illetve a legdrágább Konrad Celtes Amorum libri IV. című verseskötete, melyet nem papírra, hanem hártyára nyomtattak, s Albrecht Dürer metszetei díszítették.

Gedeon apjához hasonlóan folyóiratokkal is bővítette könyvtára állományát, mint például a Staats-Schrift 1741-1745, 1749-1753; a Zuverlässige Nachrichten; a Szatsvay Sándor által Bécsben készített Magyar Kurirt 1787-től; a Deutsche Mercur 1773-1781; vagy a Deutsche Museum 1776-1781.

A negyedik, s egyben utolsó gyűjtési térség Nyugat-Európa volt, mely leginkább németalföldi, porosz, s svájci területeket jelentett. Itt főként Nagy Sámuel, valamint Thiele voltak segítségére.

Gedeon apjához hasonlóan nem csupán vásárlások útján növelte a könyvtár gyűjteményét, hanem a nagyrabecsülők, tudósok ajándékaival is. Ez azonban nem nagysága, hanem amiatt volt jelentős, mivel a szerzők sokszor dedikálva ajándékozták Gedeonnak művüket. Ez még inkább emelte a könyvek értékét, s egyben a Ráday gyűjtemény tekintélyét is.

A könyvtár állománya

A könyvtár teljes anyaga megközelítőleg 6500 mű 12000-15000 kötetben. Ezek leginkább enciklopédikus jellegűek, vagyis valamennyi tudományágat felölelik a természettudományoktól az akkori szépirodalmi újdonságokig. Apjához hasonlóan Ráday Gedeon is folytatta a magyar könyvek gyűjtését. Gyűjteménye egyedi sajátossága, hogy a francia felvilágosodás és a protestáns teológia irodalma, valamint a 18. század második felének prohibitus (tiltott) röpirat-irodalma kiemelkedő arányban található meg benne. A gyarapítás szakértelme is megkülönbözteti a szokásos 18. századi magánkönyvtáraktól Ráday Gedeon ugyanis kimagasló tudományos és irodalmi felkészültségével a tudományterületek legfontosabb köteteinek beszerzésére törekedett. Az állomány rendszerezésében is eltért a kor szokásos 5-6 főcsoportba sorolásától, Gedeon ugyanis szakrendszerében 24 csoportot különített el.

Könyvritkaságok a Ráday gyűjteményben

A Ráday könyvtár sok ritka, s értékes könyvvel rendelkezik. A legrégibb mű például Bessarion Adversus calumniatorem Platonis című ősnyomtatványa, mely 1469-ből származik. Ezen kívül még a könyvtárban sok ritka Biblia-kiadást is megtalálható. Ezek közül talán az úgynevezett 1608-as Rákóczi-Biblia a legérdekesebb, mely I. Rákóczi György fejedelem bejegyzéseit tartalmazza. Kiemelkedő továbbá Ráday Pál Lelki hódulás című művének első kiadása 1710-ből, amely Ráday Pál saját példánya volt.

Források és irodalom

• Borvölgyi Györgyi: Ráday Pál (1677–1733) könyvtára; OSZK, Bp., 2004
• A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének (Budapest) kéziratkatalógusa. 1850 előtti kéziratok; szerk. L. Kozma Borbála, Ladányi Sándor; OSZK, Bp., 1982 (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai)
• Segesváry Viktor: A Ráday Könyvtár 18. századi története; Ráday Gyűjtemény, Bp., 1992 (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai)
• Koós Judith: Ráday Gedeon könyv- és műgyűjteménye a XVIII. században; Petőfi Múzeum, Aszód, 1994 (Múzeumi füzetek. Petőfi Múzeum Aszód)
• Ráday-család a magyar kultúrában. 300 éve született Ráday Gedeon. A 2013. október 10-én megrendezett jubileumi konferencia előadásai; szerk. Berecz Ágnes; Ráday Gyűjtemény, Bp., 2014 (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai)
• A könyvtár rövid története. In: Ráday Gyűjtemény Honlapja Archiválva 2019. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben