Főmenü megnyitása

Dusnok (horvátul: Dušnok) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában található.

Dusnok
Dusnok címere
Dusnok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállás község
Polgármester Mindszenti István (független)[1]
Irányítószám 6353
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség2754 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség48,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület57,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dusnok (Magyarország)
Dusnok
Dusnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 23′ 24″, k. h. 18° 57′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 24″, k. h. 18° 57′ 31″
Dusnok (Bács-Kiskun megye)
Dusnok
Dusnok
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Dusnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dusnok témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A falu a Kalocsai Sárköz egyik Vajas menti települése, kb. fele úton fekszik Baja és Kalocsa városok között. Budapesttől 135 km-re, az 51-es főút mentén, a Dunától 5 km-re fekszik.

A környék jellegzetes folyómenti táj, melynek felszínét a Duna, a Vajas és az Örjeg vizei alakították ki.

A falut a közelben húzódó Duna és az itt áthaladó Vajas-csatorna, valamint termékeny földjei, bőséges erdői teszik vonzóvá.

TörténeteSzerkesztés

III. Béla 1193-1196 között kelt adománylevele említi először Dusnok nevét. 1639-ben mint puszta Miskey János és Veres István birtoka volt. A 17. század végén dalmáciai és boszniai katolikusok népesítették be a települést. A 18. század elején a gróf Cseszneky család követelte vissza, de végül a kalocsai érsekség birtoka lett. A település 1864-ben hatalmas tűzvész áldozatául esett.

NépességSzerkesztés

A 17-18. században a népesség rohamos növekedésnek indult, míg 1783-ban 1176, addigra az 1840-es évek végén már 2294 magyarul is tudó rác, római katolikus lakója volt.

Az első lakóházak a templom környékére szerveződtek, itt alakult ki az első iskola és az egykori községháza is. A szétszórt külterületi részek (lakóházak, iskola) is a faluközpont felé települtek be.

A település népességének változása:

 

2001-ben lakosságának 10,8%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 18,4% horvátnak, 1,7% németnek, 0,4% szerbnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,9% (15,8% nem nyilatkozott).[3]

GazdaságSzerkesztés

Gazdasági életét évszázadok óta a víz közelsége és a jó minőségű termőföld határozza meg. Elsősorban fűszerpaprika-termesztéssel, víziszárnyasok tartásával foglalkozik a lakosság. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a víziszárnyasok, elsősorban a kacsák gasztronómiai vonatkozásaira is.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Templom

A templomot Patachich Gábor érsek emeltette – szárított téglából – 1744-ben, Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére. A templom a község legnagyobb részével együtt 1780-ban leégett, de 1844-ben újra felépítették.

A falu templomának freskóit Márton Lajos, oltárképét Kákonyi Asztrik festette. A török elleni felszabadító háborúk után a kalocsai érsek birtokába került, aki telepítéseivel népesítette be a mai falu területét.

A templom a falu egyik legértékesebb részén, közel a vízparthoz és a legmagasabban fekvő területén épült.

  • Kulturális és szórakoztató rendezvény

Nemzetiségi hagyományok ápolása céljából kerül évente megrendezésre Pünkösdkor a "Rác Pünkösd" néven kulturális és szórakoztató rendezvény. A színes, változatos programokon 2-3 ezer ember is megfordul. Az éneket, a zenés-táncos hangulatot emeli a kiváló minőségű halászlé, a nemzetiségi jellegű ételek, valamint a dusnoki királylányka, a kékfrankos borok.

  • Vajas

A községet körülvevő, kanyargós Vajas vize kész horgászparadicsom, már kora tavasztól kiválóan alkalmas evezős túrákra, amelyet nem csak a helyi lakosok használnak ki. Az evezőstúrán résztvevők szívesen térnek vissza.

  • Erdő és vadászház

Dusnok közigazgatási területén fekszik a lenesi erdő és a vadászház, amelyet külföldi és belföldi vadászok egyaránt szívesen látogatnak.

SportéleteSzerkesztés

A település labdarúgócsapata a Dusnok KSE, amelyet 1937-ben alapítottak.[4] A klub alapítása óta a Bács-Kiskun megyei labdarúgó-bajnokság első- és másodosztályában szerepel, legnagyobb sikere az előbbiben szerzett 1996-os bronzérme. A megyei másodosztályban ötször, legutóbb 2016-ban szerzett bajnoki címet.[5] A később az NB I-ben is pályára lépő Báló Tamás és Sánta Attila is volt fiatalon a klub játékosa. A csapat szervezett fan-clubbal is rendelkezik, melynek neve Ultras Dusnok. A helyi szurkolókból álló csapat 2011 óta járja kedvenceik meccseit.

Légi felvétel galériaSzerkesztés

További légi fotókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Dusnok Helységnévtár
  4. Dusnok KSE - magyarfutball.hu adattár. magyarfutball.hu
  5. Fergeteges ünneplés Dusnokon. bacskiskunfoci.hu, 2016. június 6. [2017. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 6.)

További információkSzerkesztés