Egeraracsa

magyarországi község Zala megyében

Egeraracsa község Zala megyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[3]

Egeraracsa
Egeraracsa címere
Egeraracsa címere
Egeraracsa zászlaja
Egeraracsa zászlaja
Egeraracsa rovastabla.png
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás község
Polgármester Dancs László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8765
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség307 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egeraracsa (Magyarország)
Egeraracsa
Egeraracsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 17° 04′ 40″
Egeraracsa (Zala megye)
Egeraracsa
Egeraracsa
Pozíció Zala megye térképén
Egeraracsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egeraracsa témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti felén terül el, egy festői szépségű völgykatlanban; a települést a Kis-Balatonba tartó Bárándi-patak választja ketté.

Központján az Esztergályhorváti és Pacsa közti (a 7522-es utat és a 75-ös főutat összekötő) 7526-os út halad végig, közúton ebből a két irányból érhető el.

Autóbuszok indulnak Zalaegerszegre, Keszthelyre és Zalakarosra. Nagykanizsára pedig a Báránd-pusztai elágazóban, valamint Pacsán van lehetőségünk autóbuszra szállni.

TörténeteSzerkesztés

A település Eger neve feltehetőleg az éger névből eredeztethető mely a környező erdők leggyakoribb fafajtájára utalhatott, Aracsa neve pedig a 13. századtól itt birtokos Aracsa nemzetség nevéből származik. Már 1019-ben tizedfizető hely volt. Első templomát 1237-ben építették. A török hódoltság idején többször feldúlták, porig rombolták. A két településrészt 1880-ban egyesítették. A település közigazgatási területén ismert régészeti lelőhely nem található. A dombos, völgyes vidéket a turisták egyre jobban kedvelik. A szép táj, erdős környezet kiváló vadászati lehetőséget teremt. További turisztikai vonzerő a település határában kialakított 2 víztározó. A közeli Kis-Balaton és a Zala folyó horgászási lehetőséget biztosít. A környék híres bortermelő vidék. A Pogány vári szőlőhegy részeként Új hegy, János hegy, Mária hegy, Tök hegy területén szőlőtermesztés folyik. Vonzó a szép táj a gazdag növény és állatvilág a falu határában pompázó hóvirágos erdők. Az önkormányzat művelődési házat és könyvtárat tart fenn valamint E-pont is működik a településen. A faluban látnivaló az imaház, a rendezett temető, Millenniumi emlékpark.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Osztermon Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Oszterman Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Oszterman Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth István (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth István (független)[8]
  • 2010–2014: Tóth István (független)[9]
  • 2014–2019: Dancs László (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Dancs László (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94%, cigány 3,6%, német 1,65%. A lakosok 78,86%-a római katolikusnak, 2,3% reformátusnak, 3,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,1% nem nyilatkozott).[11]

Híres szülötteiSzerkesztés

  • Dalányi József
Lakner József néven született az akkor Zala vármegyéhez tartozó Egeraracsa községben, 1910-ben; kántortanítóként szerzett nevet magának. Csurgón és Kőszegen tanult, majd Pacsán, a Sopron vármegyei Egyházasfalun, Lövőn és Ajkán tanított. Egyházasfalun és Lövőn zenekart és énekkart is szervezett, illetve vezette azokat. Az ajkai egyhközség kántoraként 1935-ben megalakította és vezette a római katolikus ének- és zeneegyletet, illetve újjászervezte az üveggyári férfikart is, amellyel egy versenyen I. díjat nyert. 1937-ben egy szűk fél éven át (március 28. és szeptember 19. között] a devecseri Somlóvidék hetilap szerkesztője is volt, ez utóbbi minőségében használta szerzői névként a Dalányi nevet.[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  9. Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  11. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. https://www.veol.hu/ajka/egy-lampas-mely-orokke-vilagitani-akart-1301904/

További információkSzerkesztés

http://www.egeraracsa.hu/

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés