Esterházy János (történész)

(1824–1898) magyar történész, politikus

Gróf galánthai Eszterházy VI. János Nepomuk (Kolozsvár, 1824. március 23.Kolozsvár, 1898. június 24.) képviselő, történész, az Esterházy család krónikása.

Esterházy János
Született1824. március 23.[1]
Kolozsvár[1]
Elhunyt1898. június 24. (74 évesen)[1]
Kolozsvár[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • történész
  • politikus
Tisztsége
  • a magyar főrendiház tagja (1849–1849)
  • a magyar főrendiház tagja (1869–1885)
SablonWikidataSegítség

Az Esterházy család idősebb cseszneki ágának volt a tagja. Apja Esterházy Dénes (1789-1869) Kolozs vármegyei táblabíró, anyja Haller Cecília volt. Nagyapja Eszterházy Nepomuk János főispán, egyik nagybátyja Eszterházy Alajos alezredes, Eszterházy Johanna hárfás férje. Testvére Esterházy Miguel 48-as honvédtiszt.

Feleségével, Mikó Juliannával 1856-ban kötöttek házasságot. Lányuk, Cecília 1857-ben született és 1876-ban Bánffy Ernőhöz ment feleségül. 1843-ban befejezett tanulmányait kolozsvári iskolákban folytatta.

1849-ben, a szabadságharc idején Debrecenben a Belügyminisztérium tiszteletbeli fogalmazójaként működött, és felsőházi tagként részt vett az országgyűlésben. 1850-ben Pesten haditörvényszék elé állították, de kegyelemben részesült.[2][3]

Munkássága

szerkesztés

A Magyar Történelmi Társulat alapító- és igazgatói választmányi tagja, a Századok, az Archeológiai Értesítő és az Archeológiai Közlemények című folyóiratoknak a munkatársa volt.

Hosszú évekig tartó munkával összegyűjtötte és folyamatosan bővítette az Esterházy családra és az annak tagjaira vonatkozó információkat, felhasználva többek között a családi levéltárak anyagait és a családtagok szóbeli közléseit. Fő műve két részből áll. Az első kötetben az okleveleket közli,[4] a másodikban a család tagok rendszerezett életrajzait leszármazási táblákkal együtt.[5]

Életében nem érezte teljesnek a két könyvet. A kéziratokat halála után Esterházy János Mihály (18641905) kapta meg özvegyétől, aki Merényi Lajosnak, a hercegi hitbizományi levéltár igazgatójának a közreműködésével véglegesítette és rendezte sajtó alá azokat. A könyveket herceg Esterházy Miklós családfő így posztumusz adta ki.

A család legtöbb 19. századi tagjához hasonlóan nevét magyarosan (sz-szel) írta.

  1. a b c d Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2024. június 21.)
  2. Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Budapest: Athenaeum. 1901. 227. o. (fizetős hozzáférés)  
  3. Pálmány Béla (szerk.): Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Budapest: Magyar Országgyűlés. 2002. 1093. o.  
  4. Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírásához tartozó oklevéltár pp. 270. Budapest, herceg Esterházy Miklós, 1901. december 31. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  5. Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása pp. 282. Budapest, herceg Esterházy Miklós, 1901. december 31. (Hozzáférés: 2022. február 19.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés