Főmenü megnyitása

Földy János (Neupauer János) (Szepesváralja, 1811. március 3.Budapest, 1886. november 25.) jogász, királyi tanácsos és jogakadémiai tanár.

Földy János
Földy János.jpg
Született Neupauer János
1811. március 3.
Szepesváralja
Elhunyt 1886. november 25. (75 évesen)
Budapest
Foglalkozása jogász, királyi tanácsos, pedagógus

ÉleteSzerkesztés

Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén, a jogot Kassán végezte, mint szegény sorsú ifjú, egészen a saját erejére utalva, mert atyját az 1831. évi kolerajárvány ragadta el. 1834-ben ügyvéddé esküdött fel Pozsonyban; azután öt évig Pesten dolgozott ügyvédek mellett, míg 1839-ben a nagyváradi akadémiához jogtanárrá neveztetett ki. Mint Bihar megye táblabírája élénk részt vett az akkori szabadelvű párt politikai mozgalmaiban. Az ifjúságot hazafias érzületre, folytonos művelődésre és önképzésre serkentette s ugyancsak ő vetette meg alapját a most is meglevő akadémiai betegsegélyző alaptőkének; ő volt a legelsők egyike, a ki előadásánál a latin nyelvet magyarral cserélte föl. Midőn Fogarassy Mihály címzetes püspök és aligazgató Nagyváradról eltávozott, ő neveztetett ki helyettes aligazgatóvá.

1848-ban német hangzású nevét Földyre változtatta. A szabadságharc alatt a Nagyváradon alakított vésztörvényszék bírája volt, ezért a világosi fegyverletétel után állásától elmozdíttatott, majd fogságba került és 1849. november 8-án a pesti Újépületben kötél általi halálra ítéltetett; Haynau többek között az ő büntetését is kegyelem útján 15 évi vasban töltendő várfogságra változtatta át. Hetedfélévet töltött Olmützben és Josefstadtban, 1856-ban kegyelmet nyert és kiszabadult.

Mivel az ügyvédi gyakorlattól eltiltották, névtelen társként ügyvédkedett több évig Kassán, Sátoraljaújhelyen és Eperjesen, részben egykori tanítványai neve alatt és szövetségében, mígnem a Bach-korszak megszűntével előbb Sáros megye törvényszéki bírája, majd Pest megye árvaszéki elnöke lett. 1868-ban Bihar megye törvényszéki bírája lett. A népoktatás újjászervezésének alkalmával Eötvös József közoktatási miniszter királyi tanácsosi ranggal 1869-ben Bihar megye tanfelügyelőjévé nevezte ki, mely állásában 1875-ig működött és a nagyváradi birói államvizsgálati bizottságnak is elnöke volt. 1875-ben nyugalomba vonult.

MűveiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.