Főmenü megnyitása

Az FVV CSM nevű villamossorozat, vagy becenevükön bengáli villamosok egy Magyarországon házilag gyártott villamos-típuscsalád, melyek 1961 és 1975 között készültek. Budapesten a Füzesi főműhelyben kezdték el a gyártást, de 1969-től Debrecenben gyártották. Összesen 181 db bengáli villamos épült, ami így darabszámban leelőzte az Ipari csuklóst is.
Jelenleg már egyik városban sem közlekednek menetrend szerint, a legtovább (2014-ig) Debrecenben közlekedtek.

FVV CSM
Más néven: Bengáli
Tízajtós változat Debrecenben
Tízajtós változat Debrecenben
Utasparaméterek
Szállítható személyek száma210 fő
Ülőhelyek száma38 db
Méretek
Össztömeg24 000 kg
Hossz22 630 mm
Szélesség2290 mm
Magasság3200 mm
Műszaki adatok
Engedélyezett sebesség40 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz FVV CSM témájú médiaállományokat.

TípusváltozatokSzerkesztés


3 ajtós változat 5 ajtós változat 6 ajtós változat 10 ajtós változat
Típusjel FVV CSM–2 FVV CSM–4
(egy oldali ajtós)
FVV CSM–4A FVV CSM–4
(két oldali ajtós)
Leírása A jármű egyirányú, egy vezetőfülkével rendelkezik és a három ajtaja a menetirány szerinti jobb oldalon vannak. A jármű kétirányú, két vezetőfülkével rendelkezik, de ajtajai csak az egyik oldalon vannak. A jármű kétirányú, mindkét végén van vezetőfülke és oldalanként 3-3 ajtóval rendelkezik. A jármű kétirányú, mindkét végén van vezetőfülke és oldalanként 5-5 ajtóval rendelkezik.
Városok Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen Miskolc, Szeged, Debrecen Debrecen Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen
Gyártó FVV Budapest (1961-1963 között) FVV Budapest (1967-1970 között)
Debrecen (1969-1973 között)
Debrecen (1969-1970 között) FVV Budapest (1963-1965 között)
Debrecen (1970-1978 között)
Pályaszámok Budapest: 1100-as csoport
Miskolc: 100-110
Debrecen:281-294
Szeged:601-614
Miskolc: 130-139
Debrecen:381-386
Szeged:651-662
Debrecen: 481-484 Budapest: 1200-as csoport
Miskolc: 140-174

Debrecen: 485-492
Szeged:801-820

TípustörténetSzerkesztés

Az első kocsiSzerkesztés

Az 1950-es évekre a magyar villamos-járműpark igen elavult volt, általánosan jellemző volt a 2 tengelyes, öreg, favázas motorkocsik, melyek legtöbbször 1 vagy 2 kéttengelyes pótkocsit vontattak maguk után. A járműállomány korszerűsítésére egy új típus akartak kifejleszteni. Ekkor már több nyugati városban megjelentek a csuklós villamosok, így Magyarország is ebben a korszerűbb megoldásban gondolkodott, ezzel megszületett a házi körülmények között gyártható FVV CSM típuscsalád. A prototípusjárművet 1961-ben kezdték építeni, ennek még CSM-1 volt a típusjelzése. Az első elképzelés szerint ez nem egy új villamos lett volna, hanem két régi villamos egybeépítése és modernizálása. Ennek megfelelően eleinte egy budapesti ikerkocsi alvázára akarták építeni, de mint kiderült az elképzelés nem valósítható meg, és így teljesen új villamost gyártottak. Itt külön érdekesség, hogy a csuklós villamos annyira szokatlan volt még ekkoriban, hogy a jármű eleje pár napig más pályaszámon futott, mint a vége (3720 és 3721). Később átszámozták az egész járművet 3740-re. Majd az első sorozatpéldány forgalomba helyezésekor megint átnevezték 1100-ra. A jármű főleg a budapesti 45-ös villamos vonalán közlekedett.

A sorozatkocsikSzerkesztés

Az első sorozatkocsik a prototípushoz hasonlóan 3 ajtós kivitelben készültek és elsőnek Budapesten álltak forgalomba 1101-1137-es pályaszámon. A külsejük egészen szokatlan megjelenésű volt, közfeltűnést is keltett, elefántcsont alapszínnel, sötétbordó díszcsíkkal és háromszöggel az orron. Mint később kiderült a szép külső már közel sem olyan szép belsőt takart. A csuklós villamosok már kezdettől fogva műszakilag elavultak voltak, mivel lassúak, nehézkesek voltak, nehéz volt fékezni és elindulni velük. A három ajtós változat pedig kifejezetten előnytelen volt, mivel kevés volt a Budapesten hurokvégállomás így csak kevés vonalon lehetett őket alkalmazni. A sok negatív tulajdonság miatt Budapestre gyártott egyirányú kocsik felét eladták egy éven belül. Az utolsó egyirányú szerelvényt 1979-ben selejtezték Budapesten.

Egyirányú járművek Budapesten kívülSzerkesztés

 
Egyirányú bengáli villamos Debrecenben 1964-ben

A csuklós villamosok hiánya Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is jelentkezett, így ide is elkezdtek Bengáli villamosok érkezni. Az első kocsik ezekbe a városokba 1962-ben érkeztek meg. A vásárlásnak feltétele volt, hogy ha egy város egy FVV csuklóst állít forgalomba, akkor két másik szóló villamost kell selejteznie. Az újonnan vásárolt kocsik mellé még érkezett több használt jármű is, amikre Budapest már nem tartott igényt. A bengálik megjelenése nagy színvonalbeli ugrást jelentett a járműparkban. Az egyirányú járművekre azonban ezek a városok sem igazán örülhettek, hiszen csak a fővonalakon voltak alkalmasok közlekedni.

Az ötajtós járművekSzerkesztés

Továbbra is a budapesti FVV gyártásában készültek az öt ajtós járművek. A tervezők egy gazdaságosabban használható Budapesten kívüli városok számára kívántak villamostípust létrehozni. Ekkor több városban volt még egyvágányú mellékvonal, főleg ide szánták ezeket a járműveket. Az volt az elképzelés, hogy a peronokat mindig a vágány ugyanazon oldalára építik, így a jármű akármelyik irányba is haladnak elég, ha az egyik oldalon van ajtaja. Az új típus gyártásában már a DKV főműhelye is szerepet kapott, és a típus gyártásának idején került át a gyártás teljesen Debrecenbe. Az öt ajtós villamosok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, többnyire a járműveket az egyirányú három ajtós kocsikhoz hasonlóan a fővonalakon járatták, így lényegében a hátsó vezetőállás kihasználatlan maradt.

Kétirányú kocsikSzerkesztés

 
Tízajtós bengáli villamos az Erzsébet hídnál

Az első teljesen két irányú jármű prototípusát 1963-ban gyártották. Eredetileg nyolc ajtós kivitelű volt, de hamarosan a befüggesztett „C” részre is tettek ajtót, így lett tízajtós. A tíz ajtós járműveket már Budapesti is tudta használni, mivel nem volt szükséges, hogy a végállomás rendelkezzen hurokvágánnyal. Az első járműveket Budapesten 1963 és 1965 között gyártották és Pesten 1201-1236-os pályaszámon állak forgalomba. A villamosokat Baross és Szépilona kocsiszínek kapták. A kocsik kezdetben a 44-es-, majd a 60-as és 68-as járaton szolgáltak. Később a szépilonai példányokat is átirányították a Baross kocsiszínbe, ekkortól a 28-as vonalon közlekedtek selejtezésükig. Ezek a kétirányú bengálik sem húzták sokáig Budapesten. Az alapvetően elavult technológiás járműveket alig húsz év után, 1982-83 között vonták ki a forgalomból, néhány kivétellel az összeset selejtezték.
A kétirányú kocsik Szegeden, Debrecenben és Miskolcon viszont igazán népszerűek lettek. Idővel a járművek gyártását is átvette a debreceni Salétrom utcai főműhely. Debrecenben az első villamost 1969-ben gyártották le. Debrecen továbbá még saját használatra a gyártott hatajtós járműveket is, melyeket kifejezetten a 6-os villamosra szántak.

Szeged, Miskolc és Debrecen meghatározó járműtípusaSzerkesztés

 
Tízajtós kocsi Szegeden
 
Eredeti állapotára felújított tízajtós nosztalgiakocsi Budapesten

Ugyan Budapest már a '80-as évek elején megszabadult az összes bengáli villamostól, a többi városban évekig meghatározó járműtípus volt a 60-as évektől a 90-es évekig. Debrecenben évtizedekig mind a négy, a többi városban három típusváltozattal lehetett találkozni.
A már gyártásakor is elavultnak számított járművek cseréjére mindig is igényt tartottak. A járművek nagy tömegük miatt túlzottan rongálták a pályát, továbbá utaskényelmi szempontból sem voltak igazán előnyösek. A Ganz-Hunslet 1993-ban kifejlesztette a Ganz KCSV–6 típusú villamost a bengálik cseréjére, ám ebből a prototípussal együtt összesen csak 11 db készült. Ez a 11 db Debrecenbe került, ahol ezekkel a járművekkel 1997-re sikerült lényegesen lecsökkenteni a bengáli villamosok arányát. Szegeden és Miskolcon külföldi típusú járművekkel kezdődött meg a bengálik kiváltása. Miskolc ČKD Tatra KT8D5 járműveket szerzett be Szlovákiából alig használt állapotban (jellemzően néhány évesen), így ott az '90-es évek vége óta már nem a bengáli számított egyedüli járműtípusnak. Szegednek Tatra T6A2 típusú villamosokat sikerült szereznie 1997-ben , így ott is megindulhatott a bengálik selejtezése.
A villamosbeszerzések ellenére az ezredfordulóra egyik városnak sem sikerült megszabadulniuk a bengáliktól. A három város közül Miskolcnak sikerült először megválnia tőlük, amikor Bécsből az FVV-kel egyidős, ám sokkal jobb minőségű osztrák E1 járműveket szereztek be használtan. Őt Szeged követte, aki 2012-ben uniós támogatással vett új Pesa villamosokat. A leges legutoljára Debrecenből búcsúzott a típus, ahol 2014-ben a Urbos 3 villamosok forgalomba állításával vonták ki a forgalomból a bengálikat.

Nosztalgia járművekSzerkesztés

A következő városokban találhatóak meg még Bengáli villamosok, melyek nosztalgia célból még közlekedni szoktak

  • Budapesten: 1 darab tízajtós (1233) és 1 darab háromajtós (3720)
  • Debrecenben: 1 darab tízajtós (489, menetrend szerint 491-ként közlekedett)
  • Szegeden: 1 darab tízajtós (813)
  • Miskolcon: 1 darab háromajtós (100) és 1 darab tízajtós (151)

Műszaki leírásSzerkesztés

 
Az áramszedős kocsiszekrény az „A” rész, a jármű másik vége a „B” kocsiszekrény, a kettő között csuklókkal elválasztva a „C” kocsiszekrény van (Debrecen)

A jármű szerkezetileg három részből áll. Ezek az „A” „B” és „C” részek. Az „A” (áramszedős) és „B” (áramszedő nélküli) kocsiszekrény a jármű két végén, a „C” pedig a kettő közé függesztve, a többi egységtől csuklóval elválasztva helyezkedik el. A középső részt egy-egy bak tartja, melyek a kéttengelyes kocsirészek alvázának meghosszabbításai.
Minden jármű 2 motorral rendelkezik, melyek az „A” és „B” kocsiszekrényekben vannak elhelyezve. A villamos négy tengellyel rendelkezik, kettő az „A” és kettő a „B” kocsiszekrény alatt van. A belső két tengely hajtja a járművet, míg a külső kettő csak fékezni tud. A kocsik csak mérsékelten képesek gyorsulni, és hamar elvesztik a vonóerejüket, ezért végsebességük csak a 40 km/óra körül alakul.

További adatok 3 ajtós változat 10 ajtós változat
ütközők közötti hossz 21747 mm 22630 mm
szélesség 2311 mm 2290 mm
átlagos tömeg 23350 kg 24050 kg
tengelytáv
3800/14190 mm
kerékátmérő
780 mm
ülőhely 37 28
állóhely (7 fő/m²) 173 178
teljesítmény
46,7 kW vagy 51,8 kW vagy 58,8 kW
menetkapcsoló
BT II (CS 37)
AEG (3720)
légsűrítő
motoros (CL 2)
fék
villamosfék + szolenoidfék
levegős rögzítőfék
sínfék (4 törzs, hálózati táplálású)
forgattyús kézifék
ajtók
kettős ráncajtó, levegős működtetésű EP-vezérléssel
világítás
néhány kivételtől eltekintve izzósoros (főáramkörű)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés