Főmenü megnyitása

Favágó-zsomboly

barlang Szögligeten

A Favágó-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Favágó-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz31,5 m
Mélység12,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés12,5 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 482 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-7
Elhelyezkedése
Favágó-zsomboly (Magyarország)
Favágó-zsomboly
Favágó-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 47″, k. h. 20° 41′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 47″, k. h. 20° 41′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Favágó-zsomboly témájú médiaállományokat.

LeírásSzerkesztés

Az Alsó-hegy fennsíkjának a nyugati részén, a Vecsem-bükk csúcstól 2880 méterre, 265,5°-ra, egy fokozottan védett területen, közel a határsávhoz, egy kis töbör oldalában, a Nóra-lyuk közelében nyílik. Az Országos Kéktúra kék sáv jelzéssel jelzett turistaútjától, amely ezen a részen egy dózerút északra, körülbelül 100 méternyire van a nem lezárt barlangnak a függőleges tengelyirányú bejárata. Néhány turistatérkép jelöli a helyét a nevének a feltüntetésével. Középső triász, wettersteini mészkőben keletkezett a természeti hatások miatt pusztuló barlang. Két fő részre tagolható. Egy felszínre nyíló, nagy bejáratú, omladékos hasadékaknára és egy zsomboly szakaszra, amely a felszíntől még nagyrészt el van zárva. Szenilis a cseppköveinek a többsége. Cseppkőbekérgezés figyelhető meg benne. A bejárásához kötéltechnikai eszközök használata és engedély szükséges. 20 méter kötél, egy nitt és egy karabiner kell a megtekintéséhez.

A barlang egy favágóról lett elnevezve, aki ide menekült egy zivatarkor. Előfordul az irodalmában Favágó-barlang (Balázs 1957), Favágó barlang (Balázs 1957), Favágó-lyuk (Kósa 1992), Favágó lyuk (Kósa 1968–1971), Favágó pot (Kósa 1968–1971), Favágó shaft (Kósa 1968–1971), G-1 (Kósa 1992), SZ/9 (Kósa 1992) és V-36 (Kósa 1992) néven és jelöléssel is. A Favágó-zsomboly név először 1976-ban jelent meg az irodalmában, Bertalan Károly kéziratában.

KutatástörténetSzerkesztés

A Kinizsi Barlangkutató Csoportot Szabó Elemér erdész tájékoztatta a zsomboly létezéséről, aki többek között azt az információt adta, hogy körülbelül két méternyire lehetett beállni a barlangba, amikor esett az eső. 1957 augusztusában a csoport négy tagja, Balázs Dénes, Bató Tibor, Csekő Árpád és Frojimovics Péter átvizsgálták. Kötélhágcsó segítségével leereszkedtek a zsomboly aljára, ahol egy hat méter hosszú, a közepén három méter széles termet és a teremben egy elagyagosodott víznyelőt találtak. Szerintük a teremben előttük még nem járt senki és a terem alján 7,1 °C levegő-hőmérsékletet mértek. A teremből kiindulva további járatokat jártak be, például felfedeztek egy hét méter hosszú, két méter széles és körülbelül nyolc méter magas termet. Ekkor a csoport két tagja, Balázs Dénes és Csekő Árpád felmérte a zsombolyt és elkészítette a barlangtérképét. A felmérés alapján, a függőleges ereszkedéssel együtt 45 méter hosszú volt. A mélységét 16,5 méternek, az igazi mélysége ez volt, a beszakadt zsomboly felső részétől számítva 21,5 méternek mérték.

1966-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport négy tagja mérte fel a barlangot, Kósa Attila, Levandowski M., Patyk S. és Székely Kinga, valamint a felmérés alapján, Kósa Attila szerkesztett meg két hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet. A Karszt- és Barlangkutatás 1968–1971. évi évfolyamában megjelentek az 1966-ban készült barlangtérképek, de a barlangtérkép-lap szerint azok 1968. augusztus 20-án lettek rajzolva. 1970-ben és 1971-ben a csoport tagjai etilénglikolos rovarcsapdákkal és egyeléssel biológiai gyűjtést végeztek és a fauna, elsősorban a parietális asszociáció ökológiájának a demonstrálására, fényképeztek, valamint mikroklimatológiai méréseket és megfigyeléseket hajtottak végre a zsombolyban. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 88. számú cédulán többek között az olvasható, hogy 20 méter hosszú, 21,5 méter mély és a Szabó-pallagi vadászháztól nyugatra, egy kilométerre található, a bejárat 485 méter tengerszint feletti magasságban van. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része két irodalmi hivatkozás alapján íródott. Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1975. novemberi bejárás alapján lett kitöltve, a főleg függőleges jellegű zsomboly függőleges kiterjedése 17 méter. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta.

1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. Kósa Attilának az 1992-ben megjelent könyvében, publikálva lett a Karszt- és Barlangkutatás 1968–1971. évi évfolyamában napvilágot látott barlangtérkép-lap és az Alsó-hegy fennsíkjának magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve négy darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1994-ben a MAFC Barlangkutató Csoport készítette el a hosszmetszet barlangtérképét és az alaprajzi barlangtérképét. Ezeknek a barlangtérképeknek az alapján, ismeretlen időpontban szerkesztve lett egy beszerelési vázlat. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 17 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

IrodalomSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információkSzerkesztés