Fehér Anna (szerzetesnővér)

(1947–2021) magyar gyógypedagógus, szerzetesnővér, a Szent Erzsébet Rend tagja

Fehér Anna, Anna nővér (Vértesacsa, 1947 – Budapest, 2021. január 13.) magyar gyógypedagógus, szerzetesnővér, a Vakok Batthyány-Strattmann László Gyermekotthonának alapítója és igazgatója, a Szent Erzsébetről nevezett Betegápoló Rend tagja

Fehér Anna
Fehér Anna a Vak Gyermekek Szent Anna Otthonában (1984)
Fehér Anna a Vak Gyermekek Szent Anna Otthonában (1984)
Született1947
Vértesacsa
Elhunyt2021. január 13. (73-74 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
Halál okaCovid19
SablonWikidataSegítség

Vértesacsán született, ahonnan 1959-ben a családjával együtt Budapestre költöztek. Iskoláit – látássérültként – a Virányosi úti iskolában, majd a Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte. 1965-től a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanult, de mivel titokban kapcsolatot tartott a Zugligetben megismert angolkisasszonyokkal, 1968-ban kizárták. Így diplomáját csak később, 1979-ben szerezhette meg.

1975-től a Vakok Állami Intézetében, majd a Vakok Szövetségének nyomdai segédmunkásaként dolgozott, miközben 1977-től bekapcsolódott a látássérültek lelki gondozásába a budapest-felsővízivárosi Szent Anna plébánián. Mivel a nyomdában megtanulta a Braille-írást, ő végezte az 1979-ben Németországban nyomtatott magyar nyelvű, Braille-írásos Biblia nyomdai előkészítését.

1982-ben Paskai László esztergomi érsek támogatásával, a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat keretében létrehozta a Vak Gyermekek Szent Anna Otthonát. Ez az intézmény volt élete fő műve, ahol csodálatos szeretettel és kitartással gondozta a halmozottan fogyatékos gyerekeket. Az otthon eleinte a plébániaépület néhány földszinti helyiségében működött (amely akkor a tanácsi ingatlankezelő vállalat hatáskörébe tartozott). 1986-ban Kalkuttai Szent Teréz anya, 1989-pedig Barbara Bush (Georg Bush amerikai elnök felesége) is meglátogatta őket. Mivel a hely hamarosan szűknek bizonyult, 1989-ben a Fővárosi Tanács átadott az intézet számára egy üresen álló svábhegyi ingatlant (Mátyás király útja 29.). A költözés után az intézet a Vakok Batthyány-Strattmann László Gyermekotthona nevet vette föl, majd 1991-től óvodával és iskolával is kiegészült, és az országban egyedülálló módon mozgásszervi fogyatékossággal élő látássérült gyermekeket is befogad. 2017. szeptember 1-től fenntartója a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ).

Bár fiatalkorától fogva szerzetesnek készült, arra, hogy a fogyatékos gyerekek számára végzett munkáját szerzetesként végezze, csak a magyarországi rendszerváltás után nyílt lehetősége. 1995-ban lett az aacheni központú Erzsébetnővérek Szerzetesközössége tagja, és 2000-ben tett örökfogadalmat. E szerzetesközösség tagjai 2013. november 19-én mindhárman átléptek a Szent Erzsébetről nevezett Betegápoló Nővérek rendjébe, amelynek központja 1785 óta a budai Fő utcában volt. Mivel a rendtársai időközben elhunytak, 2020 márciusa óta ő volt az utolsó budai Erzsébet-nővér.

A koronavírus által okozott betegség következében hunyt el 2021. január 13-án hajnalban. Temetésén 2021. február 4-én, az Óbudai temetőben szertartást Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek végezte, majd a gyászmisét Kocsis István, a Szent Erzsébet Betegápoló Rend megbízott képviselője mondta Szent Anna templomban.[2]

Kitüntetései

szerkesztés

Emlékezete

szerkesztés

Emlékművét 2023 szeptemberében állíttatta föl a Fehér Anna Nővér Látássérülteket Támogató Alapítvány a Szent Anna templom külső falának Fő utcai oldalán, az egyik barokk kori vakablakban. 2023. szeptember 14-én, csütörtökön délután avatta föl Süllei László, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye általános helynöke és Békeffy Magdolna, az Alapítvány elnöke. Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása, Anna nővért egyik kis védencével ábrázolja, úgy, ahogy valóban gyakran lehetett látni.[4][5][6][7][8]

Emlékezések

szerkesztés

Fényképek

szerkesztés