Főmenü megnyitása

Fehéry Ákos (Budapest, 1883. április 16.Csepel, 1921. április 2.)[1] magyar labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, lőszergyári tisztviselő.

Fehéry Ákos
Személyes adatok
Születési dátum 1883. április 16.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1921. április 2. (37 évesen)
Halálozási helyCsepel,  Magyarország
Poszt hátvéd
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
 Magyar 1957-2000 MÚE
Válogatottság
1903Magyar 1867-1918 Magyarország01 0(0)
Edzőség
IdőszakKlub
19181919Magyar 1867-1918 Magyarország
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

CsaládjaSzerkesztés

Fehéry József és Braun Amália fiaként született. Felesége, tőrei és tótmegyeri Tóth Irén egy hónappal élte túl, 1921. május 9-én hunyt el.[2]

PályafutásaSzerkesztés

LabdarúgókéntSzerkesztés

Fehéry Ákos
Személyes adatok
Születési dátum 1883. április 16.
Születési helyBudapest,   Magyarország
Halálozási dátum 1921. október 1. (38 évesen)
Halálozási helyMagyarország
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19021920NB Ijátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
19021920FIFA-tagjátékvezető

A BTC és a MÚE balhátvédje. A MagyarországCsehország mérkőzés balhátvédje volt. Egyszeres válogatott játékos.

JátékvezetőkéntSzerkesztés

Nemzeti játékvezetésSzerkesztés

Játékvezetésből 1901-ben Budapesten, az MLSZ tanácsa előtt tett vizsgát és az első vizsgázott bírók csoportjába tartozik. Gyakorló bíróként az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. 1901-ben első és másodosztályba osztották az ekkor még kizárólag fővárosi klubokat. Az MLSZ tanácsa javaslatára NB II-es, 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1920-ban, az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezve visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 95.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1903. március 29. Lehel utcai pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése MTK33 Football Club 9 – 1 Zárt kapuk
1920. október 10. Hungári úti pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Törekvés SE– MTK 1 – 3 8000

Nemzetközi játékvezetésSzerkesztés

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Bíró Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1906-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az első nemzetek közötti válogatott mérkőzése a Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott találkozó volt. A nemzetközi játékvezetéstől 1920-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 7.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1906. november 5. Millenáris-pálya, Budapest 10. válogatott mérkőzés MagyarországAusztria 3 – 1 3 000
1907. november 3. Millenáris-pálya, Budapest 14. válogatott mérkőzés Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott 4 – 1 6 000
1914. október 4. Üllői úti pálya, Budapest 52. válogatott mérkőzés (jótékony célú, rendkívüli mérkőzés) Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott 2 – 2 12 000

Edzőként, sportvezetőkéntSzerkesztés

Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért. 1918-tól lett szövetségi kapitány. A válogatott összetételét állandóan 7–8 MTK játékos képezte, ami megkönnyítette eredményességét.

1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT), a közgyűlés a tanácstagok közé választotta. 1925-ben a BudapestPrága mérkőzés tiszta bevételéből hátramaradt családját segítette az MLSZ.

StatisztikaSzerkesztés

Mérkőzése a válogatottbanSzerkesztés

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1903. április 5. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   2 – 1   Csehország barátságos -
Összesen 1 mérkőzés 0 gól

Mérkőzései szövetségi kapitánykéntSzerkesztés

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1918. április 14. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország   2 – 0   Ausztria barátságos -
2. 1918. május 12. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország   2 – 1   Svájc barátságos -
3. 1918. június 2. Bécs, WAC-Platz Ausztria   0 – 2   Magyarország barátságos -
4. 1918. október 6. Bécs, WAC-Platz Ausztria   0 – 3   Magyarország barátságos -
5. 1919. április 6. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   2 – 1   Ausztria barátságos -
Összesen 5 mérkőzés - gól

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  • Fehéry Ákos. World Referee. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos. footballzz.com. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán