Felícia magyar királyné
Hauteville-i Felícia, gyakran Szicíliai Felícia, tévesen Buzilla (Szicília, 1076 körül – Székesfehérvár, 1110 körül) szicíliai normann hercegnő. Apja I. Roger szicíliai gróf, anyja Mortaini Eremburga. Könyves Kálmán király első feleségeként Magyarország királynéja 1097 és 1110 között. Felíciát sokáig tévesen Buzillának nevezte a magyar történettudomány a pucelle/puella (olasz: szűz) szó helytelen olvasása miatt.[1]
Hauteville-i Felícia | |
Magyarország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1097 – 1110 körül | |
Koronázása | Székesfehérvár 1097 |
Elődje | Rurik Anasztázia |
Utódja | Rurik Eufémia |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Hauteville-ház |
Született | 1076 körül Szicília |
Elhunyt | 1110 körül Székesfehérvár |
Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár |
Édesapja | I. Roger szicíliai gróf |
Édesanyja | Mortaini Eremburga |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Könyves Kálmán |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésFelícia királyné 1076 körül született a normann Hauteville-házba. Apja I. Roger szicíliai gróf, anyja Mortaini Eremburga, Vilmos mortaini gróf leánya. 1097 májusában Székesfehérvárott Kálmán királlyal kötött házassága a magyarok és a Szicíliát megszálló normannok szövetségét erősítette a Velencei Köztársaság horvátországi terveivel szemben. Hóman Bálint szerint Kálmán király első házassága volt az Árpád-ház uralkodóinak első olyan házassági kapcsolata, amely már nem német, hanem más nyugat-európai családi kapcsolatokon nyugodott.[2] Első gyermekük, Zsófia 1100-ban született. László és István gyermekük 1101-ben született. Előbbi 1112-ben meghalt, utóbbi 1116-ban követte apját a trónon.
Halála
szerkesztésFelícia valószínűleg 1110-ben halt meg Fehérvárott, bár egyesek szerint halálának ideje az 1102 és az 1110 közötti évek bármelyikére eshet. A fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el. Kálmán 1112-ben nősült meg másodszor: II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem leányát, Eufémiát vette feleségül.
Gyermekei
szerkesztésSírja
szerkesztésA királynét a székesfehérvári koronázóbazilikában temették el. 1116-ban mellétemették Könyves Kálmánt is. Csontjaikat a 19-20. században zajló feltárások során nem sikerült egyértelműen azonosítani, azonban egyes feltételezések szerint az 1848 decemberében feltárt érintetlen királysírban Felícia és Kálmán nyugodott.[3] Akkor a sír elhelyezkedése alapján III. Bélának és Châtillon Anna királynénak tulajdonították a maradványokat. A csontok és a sírmellékletek a Nemzeti Múzeumba kerültek. A maradványokat 1898-ban Ferenc József király saját pénzén újratemettette a budapesti Mátyás-templomban. A feltételezések alapját a sírmellékletek lehetséges Kálmán-korabeli datálása és a király kezében hagyott körmeneti kereszt jelenti.[4] Az ilyen feszületeket csak főpapok sírjába volt szokás elhelyezni, és tudva levő, hogy a magyar királyok közül egyedül Kálmán volt megkoronázása előtt felszentelt főpap, egészen pontosan nagyváradi, majd egri püspök.
-
A sírban talált nő arcrekonstrukciója
-
A királyi pár 1848-as megtalálásakor
-
A sírban talált ékszerek, 1853-as rajz
-
A királyi pár jelenlegi nyughelye. Mátyás-templom, Budapest
Források
szerkesztés- ↑ Vajay Szabolcs: A magyar Roland-ének nyomában: Irodalomtörténeti közlemények. 72. évf. 3. sz. 334. p.
- ↑ Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.Bp. 1935-1936. I. kötet. 349. p.
- ↑ Rubicon történelmi magazin - III. Béla vagy Kálmán? - A székesfehérvári királysír. (Hozzáférés: 2016. augusztus 17.)
- ↑ Kovács Olivér - Buzás Gergely: Kálmán sírja: visszatérés Székesfehérvárra Archeologia.hu - Altum Castrum online magazin
Előző Rurik Anasztázia |
Magyar királyné 1097 – 1110 körül |
Következő Rurik Eufémia |