Felícia magyar királyné

(kb. 1078–1102) szicíliai származású magyar királyné
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. január 3.

Hauteville-i Felícia, gyakran Szicíliai Felícia, tévesen Buzilla (Szicília, 1076 körül – Székesfehérvár, 1110 körül) szicíliai normann hercegnő. Apja I. Roger szicíliai gróf, anyja Mortaini Eremburga. Könyves Kálmán király első feleségeként Magyarország királynéja 1097 és 1110 között. Felíciát sokáig tévesen Buzillának nevezte a magyar történettudomány a pucelle/puella (olasz: szűz) szó helytelen olvasása miatt.[1]

Hauteville-i Felícia
Magyarország királynéja
Uralkodási ideje
1097 1110 körül
KoronázásaSzékesfehérvár
1097
ElődjeRurik Anasztázia
UtódjaRurik Eufémia
Életrajzi adatok
UralkodóházHauteville-ház
Született1076 körül
Szicília
Elhunyt1110 körül
Székesfehérvár
NyughelyeNagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár
ÉdesapjaI. Roger szicíliai gróf
ÉdesanyjaMortaini Eremburga
Testvére(i)
HázastársaKönyves Kálmán
SablonWikidataSegítség

Felícia királyné 1076 körül született a normann Hauteville-házba. Apja I. Roger szicíliai gróf, anyja Mortaini Eremburga, Vilmos mortaini gróf leánya. 1097 májusában Székesfehérvárott Kálmán királlyal kötött házassága a magyarok és a Szicíliát megszálló normannok szövetségét erősítette a Velencei Köztársaság horvátországi terveivel szemben. Hóman Bálint szerint Kálmán király első házassága volt az Árpád-ház uralkodóinak első olyan házassági kapcsolata, amely már nem német, hanem más nyugat-európai családi kapcsolatokon nyugodott.[2] Első gyermekük, Zsófia 1100-ban született. László és István gyermekük 1101-ben született. Előbbi 1112-ben meghalt, utóbbi 1116-ban követte apját a trónon.

Felícia valószínűleg 1110-ben halt meg Fehérvárott, bár egyesek szerint halálának ideje az 1102 és az 1110 közötti évek bármelyikére eshet. A fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el. Kálmán 1112-ben nősült meg másodszor: II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem leányát, Eufémiát vette feleségül.

A királynét a székesfehérvári koronázóbazilikában temették el. 1116-ban mellétemették Könyves Kálmánt is. Csontjaikat a 19-20. században zajló feltárások során nem sikerült egyértelműen azonosítani, azonban egyes feltételezések szerint az 1848 decemberében feltárt érintetlen királysírban Felícia és Kálmán nyugodott.[3] Akkor a sír elhelyezkedése alapján III. Bélának és Châtillon Anna királynénak tulajdonították a maradványokat. A csontok és a sírmellékletek a Nemzeti Múzeumba kerültek. A maradványokat 1898-ban Ferenc József király saját pénzén újratemettette a budapesti Mátyás-templomban. A feltételezések alapját a sírmellékletek lehetséges Kálmán-korabeli datálása és a király kezében hagyott körmeneti kereszt jelenti.[4] Az ilyen feszületeket csak főpapok sírjába volt szokás elhelyezni, és tudva levő, hogy a magyar királyok közül egyedül Kálmán volt megkoronázása előtt felszentelt főpap, egészen pontosan nagyváradi, majd egri püspök.

A Wikimédia Commons tartalmaz Felícia magyar királyné témájú médiaállományokat.
  1. Vajay Szabolcs: A magyar Roland-ének nyomában: Irodalomtörténeti közlemények. 72. évf. 3. sz. 334. p.
  2. Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.Bp. 1935-1936. I. kötet. 349. p.
  3. Rubicon történelmi magazin - III. Béla vagy Kálmán? - A székesfehérvári királysír. (Hozzáférés: 2016. augusztus 17.)
  4. Kovács Olivér - Buzás Gergely: Kálmán sírja: visszatérés Székesfehérvárra Archeologia.hu - Altum Castrum online magazin


Előző
Rurik Anasztázia
Magyar királyné  
1097 – 1110 körül
Következő
Rurik Eufémia