Felsőbesenyő

község Szlovákiában

Felsőbesenyő (1890-ig Dubrava, szlovákul: Hronská Dúbrava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1382
PolgármesterJozef Brhlík
Irányítószám966 11 (pošta Trnavá Hora)
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség417 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság498 m
Terület5,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 23″, k. h. 19° 00′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 23″, k. h. 19° 00′ 04″
Felsőbesenyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbesenyő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Garamszentkereszttől 10 km-re keletre, Zólyomtól 9 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története szerkesztés

1382-ben „Dubroua" néven említik először, majd 1464-ben „Bessenew" néven szerepel oklevélben. Saskő várának uradalmához tartozott. A 17. századtól a bányakamara tulajdona. 1534-ben malma és 5 portája állt. 1601-ben 31 adózó háza létezett. 1715-ben malma és 25 adózója volt, közülük 2 kézműves. 1828-ban 50 házában 316 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak.

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbesenyő, jelentéktelen kis tót község, mely Zólyom vármegye határán fekszik. Azelőtt a saskői uradalomhoz tartozott és a kincstár tulajdonába ment át. Tót neve Dubrava volt. Említést érdemel, hogy a már Zólyom vármegyében fekvő Garamberzencze község vasúti állomása e községhez tartozik és még Barsban fekszik. Itt lép a Garam Bars vármegyébe. E községben nincs templom. Postája, távirója és vasúti állomása Garamberzencze. Lakosainak száma 411."[2]

A 19. század végén jelentősége megnőtt, mivel fontos vasúti csomópontba került. 1872-ben megépült a Zólyom-Ruttka vasútvonal, majd 1873-ban a Besztercebánya felé menő vonal, végül 1896-ban a Léva felé menő vonal is. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 453-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 387 lakosából 363 szlovák volt.

2011-ben 417 lakosából 395 szlovák volt.

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 27.)

Külső hivatkozások szerkesztés