Felsővesztény

község Szlovákiában

Felsővesztény (1899-ig Felső-Vesztenic, szlovákul Horné Vestenice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Felsővesztény (Horné Vestenice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
PolgármesterPavol Foltán
Irányítószám972 22 (pošta Nitrica)
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség629 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
Terület9,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 25′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 25′ 55″
Felsővesztény weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Privigyétőltól 17 km-re délnyugatra, a Nyitrica-patak jobb partján fekszik.

Története szerkesztés

A mai község területén már a 10. században szláv erődítmény állt.

Maga a falu valószínűleg a 11. században keletkezett. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Vestinic” alakban említik először, amely ekkor említi Szent Péter tiszteletére szentelt templomát is. A templom maradványai a Horka nevű dombon láthatók, közelében a régészeti feltárás során ezüst karperec került elő. 1349-ben „Wezthenicz Superior” néven szerepel írott formában. 1553-ban 12 portával adózott. 1663-ban a töröknek fizetett adót. A faluban vámszedőhely és postaállomás is volt, lakói a 18. században szőlőt és sáfrányt termesztettek. 1715-ben 25 adózó háztartása volt. A szkacsányi uradalomhoz tartozott, 1777-től a község kegyura a nyitrai káptalan volt. 1778-ban 62 házában 403 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Vesztenicz. Két népes tót faluk Nyitra Várm. földes Urok a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filája; fekszenek Rokos nevű hegy alatt; földgyeik jók, fájok van, szőlejik termékenyek, javaik többfélék, sáfrányt is termesztenek.[2]

1828-ban 81 háza és 564 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, házalással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Vesztenicz, Nyitra m. tót falu, 564 kath. lak. Kath. paroch. templom; szép erdő; középszerű szántóföldek. Lakosai a két Vesztenicznek ugynevezett sárfányosok, kik sáfránynyal, és mindenféle portékákkal az egész országban széljel járnak. F. u. a nyitrai káptalan. Privigyéhez délre 2 1/2 órányira.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Vesztenicz, tót község, a hasonnevű völgyben. Két sorban épült házai közt a Csihocz nevü hegyi patak foly keresztül. Lakosainak száma 449, vallásuk r. kath. Postája Dvornik, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. Kath. temploma a falun kivül, egy Huorka nevü dombtetőn áll. Építési ideje ismeretlen, de tény, hogy 1500-ban már fennállott. Kőfallal van körülvéve. A falu 1866 óta három ízben majdnem teljesen leégett. Lakosainak nagy része gyümölcstermeléssel és kereskedéssel foglalkozik. E község - úgy mint Alsó-Vesztenicz - a XIV. század közepén a zobori konvent birtoka volt. Későbbi földesurai az Eszterházyak és a nyitrai székeskáptalan voltak.[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

A községben kőbánya működik.

Népessége szerkesztés

1910-ben 511, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 615 lakosából 606 szlovák volt.

2011-ben 620 lakosából 602 szlovák volt.

2021-ben 629 lakosából 597 szlovák, 2 magyar, 1 cigány, (+1) ruszin, 6 (+1) egyéb és 23 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1500 körül épült késő gótikus stílusban, a 17. század második felében bővítették. A 18. század második felében bővítették és barokk stílusban építették át.
  • Határában egy 1798-ban horvát kereskedők által emelt kereszt található.

Híres emberek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 27.)
  5. ma7.sk