Gábor Ignác, született Lederer Ignác[1] (Komlós, 1868. április 13.Budapest, 1945. január 10.[2]) irodalomtörténész, műfordító.
Gábor Marianne festőművész és Gábor György író apja.

Gábor Ignác
Született Lederer Ignác
1868. április 13.
Abaújkomlós
Elhunyt 1945. január 10. (76 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
műfordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Ignác témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Lederer Gábor és Klein Sarolta fia. A gimnáziumot Losoncon, az egyetemet Budapesten és a párizsi Sorbonne-on végezte. Az 1900-as évek elején a budapesti Munkácsy Mihály utcában fiúnevelő intézetet alapított, melyet évtizedeken át vezetett. 1909-ben létrehozta és öt éven át vezette a Vándordiák Egyesületet (turistaegyesület), szerkesztette a Vándordiák Évkönyvet. Az első világháború idején diákszociális akciókat irányított. 191819-ben megindította és szerkesztette a Forradalmi Könyvtár c. sorozatot. Verstani tárgyú munkái élénk vitákat váltottak ki. Több költői munkát, köztük az ó-izlandi Edda-dalokat és héber költők műveit fordította magyarra. Fordított még szanszkritból (pl. Mritsakatika c. dráma), hollandból (Multatuli), franciából és olaszból is. Bánóczi Józseffel együtt szerkesztette a Népszerű Zsidó Könyvtár c. sorozatot. E sorozat részeként jelent meg az 1920-as évek elején a humanizmus korának itáliai zsidó költõjérõl, Manoellóról (Imánuel Haromí) írt monográfiája.

Negyvenéves korában, 1908-ban vették fel a Reform páholyba, később a Március, majd a Világosság páholy munkájában vett részt.

A nyilasok – veje, Rónai Mihály András családjával együtt – 1945. január 10-én a budapesti Liszt Ferenc téren (más forrás szerint Lövölde téren[3]) agyonlőtték. Feleségét, született Raiss Izabella Luciát szintén nyilasok ölték meg (Gönyű, 1944. december 10.)[3][4]

EmlékezeteSzerkesztés

  • A Magyar Természetbarát Szövetség tagjainak kimagasló ifjúság (utánpótlás) nevelési tevékenységét Gábor Ignác emlékérem adományozásával ismeri el.
  • A Pomáz fölötti Mosolygóhegyen egy pihenőt neveztek el róla. Az egykori Fiúnevelő Intézete falán emléktábla őrzi a nevét, Újpesten parkot, a Bajza utcában iskolát neveztek el róla.
  • Szülőfalujában, a mai Füzérkomlóson is tábla őrzi emlékét.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A magyar ősi ritmus (Budapest, 1908)
  • A magyar ritmus problémája (Budapest, 1925)
  • A magyar ritmika válaszútja (Budapest, 1942)
  • Alharízi, egy középkori héber költő (Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1997).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 85565/1905. MNL-OL 30793. mikrofilm 987. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 22. oldal 31. sor
  2. Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2093/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  3. a b [Raj Tamás]: Gábor] (Új Élet)
  4. Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 26.)[halott link]

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés