Görgeyit
A görgeyit igen ritka, áttetsző, üvegszerű, színtelen vagy halvány zöldessárga színű szulfátásvány. Kémiailag víztartalmú kálium-kalcium-szulfát. Elsősorban sótelepekről, sóbányákból, sós tavak medréből ismert. 1953-ban írta le Heimo Mayrhofer.[1] Érdekesség, hogy ugyanebben az évben az ásványt Kazahsztánból is leírták mihejevit néven, és csak évekkel később egységesítették az elnevezést.[2]
| Görgeyit | |
 | |
| Görgeyit Kazahsztánból | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | mihejevit |
| Kémiai név | kálium-kalcium-szulfát |
| Képlet | K2Ca5(SO4)6 · H2O |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Kristályosztály | 2/m - prizmás |
| Tércsoport | B2/b |
| Elemi cella | a = 17,51 Å; b = 6,83 Å; c = 18,23 Å; β = 113,3°; Z = 4 |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szulfát- és rokon ásványok |
| Alosztály | Pótanion nélküli víztartalmú szulfátok és rokonaik |
| Azonosítás | |
| Szín | színtelen, fehér, halványsárga, zöldessárga |
| Fény | üvegszerű |
| Átlátszóság | áttetsző |
| Törésmutató | nα = 1,560 nβ = 1,569 nγ = 1,584 |
| Keménység | 3½ |
| Hasadás | tökéletlen {100} |
| Törés | szilánkos |
| Sűrűség | 2,90 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Görgeyit témájú médiaállományokat. | |
Elterjedt tévhit, hogy az ásvány Görgey Artúrról kapta a nevét. Ennek oka valószínűleg az a közismert tény, hogy a honvéd tábornok nemzetközi hírű vegyész is volt. Valójában a család egy másik tagjáról, a mineralógus Görgey Rudolfról nevezték el.[1][3]
Keletkezése
szerkesztésHidrotermális hatásra alakul ki halit és polihalit üledékekben. Egy atmoszféra nyomáson 100 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten válik ki.[2]
Előfordulása
szerkesztésJellemzően sókőzetek ritka másodlagos ásványa, illetve megjelenik hidrotermális kürtőkben.[4] Elsőként az ausztriai Bad Ischl környéki sótelepekről írták le.[1] Elterjedt a Róma melletti Cezano geotermikus területén, illetve Parajdon is. Nagyméretű kristályai ismertek a kazahsztáni Inder-tó vidékéről.[4]
Előfordulása Magyarországon
szerkesztés2020-ban Hódmezővásárhely mellől származó, évtizedekkel ezelőtt gyűjtött mintákból sikerült azonosítani mikroszkópikus bekérgezéseit.[5]
Szerkezete, tulajdonságai
szerkesztésA görgeyit a monoklin kristályrendszer prizmás osztályába tartozik. Keménysége a Mohs-skálán 3½ körül van, így közepes keménységű, tűvel karcolható kristálynak minősül.
Felhasználása
szerkesztésRitkasága, csekély mennyisége és kisméretű kristályai miatt ipari felhasználása nincs. A vele gyakran társulásban megjelenő gyakoribb ásványokat a műtrágyagyártásban hasznosítják.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Mayrhofer 1953
- ↑ a b Kloprogge 2004
- ↑ Riedel Miklós (2016. 12). „Görgey Artúr, a vegyész-tábornok” (magyar nyelven). Magyar Kémikusok Lapja 71 (12), 380–384. o. [2024. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
- ↑ a b HoM
- ↑ Szakáll Sándor (2021). „Új ásványfajok Magyarországról 2020-ban” (magyar nyelven). Geoda 31 (1), 27–31. o. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
Források
szerkesztés
- ↑ HoM: John W. Anthony, Richard A. Bideaux, Kenneth W. Bladh, Monte C. Nichols. Görgeyite, Handbook of Mineralogy [archivált változat] (angol nyelven). Chantilly: Mineralogical Society of America. Hozzáférés ideje: 2024. május 30. [archiválás ideje: 2023. október 25.]
- ↑ Kloprogge 2004: J. Theo Kloprogge, et. al. (2004. február 1.). „Synthesis and characterization of K2Ca5(SO4)6·H2O, the equivalent of görgeyite, a rare evaporite mineral” (angol nyelven). American Mineralogist 89 (2–3), 266–272. o. [2024. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.2138/am-2004-2-302. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Mayrhofer 1953: Heimo Mayrhofer (1953). „Görgeyit, ein neues Mineral aus der Ischler Salzlagerstätte” (német nyelven). Neues Jahrbuch für Mineralogie, Monatshefte, 35–44. o.
- ↑ Mindat: Görgeyite (angol nyelven). mindat.org. [2022. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
- ↑ Mineralienatlas: Görgeyit (német nyelven). mineralienatlas.de. [2024. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
