Gaál család

Somogy vármegyei eredetű család

Gyulai Gaál család Somogy vármegyei eredetű család.

Története szerkesztés

A gyulai Gaál család egyik őse a Békes vármegyei Gyula városában érdemeiért már Hunyadi János kormányzótól két udvartelket kapott adományba és abban a család Mátyás királynak özvegye Beatrix királyné által is megerősíttetett. Később ezen helyen lett a Gaál utca. Az adományozottnak utóda Gál (Gallus) Ispán/ István, Gyula várának várnagya volt és 1499-ben Somogyi Benedektől egy a városban létezett nemes udvartelket, illetve 1515. április 30-án a szent Móric utcában egy másik házat Fövényes helységgel együtt Brandeburgi György őrgróftól megvásárolt, melyek birtokába 1516-ban II. Lajos király adományával az orodi káptalan beiktatta.

1556-ban Gyula város előljárósága a Gáal család minden Békes és Zaránd vármegyei (Fövényes, Kerekegyháza, Kozmán, Szent-János-szeri, Kis-Halom-szeri, Nagy-Halom-szeri, Kettős-szeri és Megyerutallya) fekvő birtokait és haszonvételeit lefoglalta, ami ellen nevezett István fiai: András, György, István és Bertalan a váradi káptalan előtt tiltakoztak.[1] A nevezettek közül István, aki már a fövényesi előnevet használta, 1560-ban I. Ferdinánd király új adománylevele nyomán Varga deák Ferencnek gyulai házának és telkének birtokába jutott. István török fogságba is esett és onnan magát 1000 forinton váltotta meg, majd a fövényesi Gaál ág alapítója lett. Testvérei I. Ferdinánd királytól Békes vármegyében az említetteken kívül Megyes, Keszi, Gelvad és Kis-Kamut helységet és pusztát is új adomány címén nyerték el.

A 16. századtól fogva hat ágra szakadt a család.

  • András 1562-ben I. Ferdinánd királytól oltalomlevelet kapott. Mihály fiától származó György unokája a párkányi csatában esett el. Györgynek Fúló Erzsébettől származó István fia Nyitra várkapitánya volt, s birtokot szerez Szigetgyarmaton. Malonyay Annától származó fiai közül László marad Bars vármegyében.[2]
  • Gábor Bars vármegyéből Somogy vármegyébe származott és ott két feleségétől Simonyi Máriától és garamveszelei Kazy Juliannától tizenegy gyermeke született.
 
Gaál Józsefné Juhász Antónia sírja Nemespannon[3]

Az 1664-es török adóösszeírásban Zsitvagyarmaton szerepelt Gergely, Mihály és Orbán,[4] ahol máig élnek leszármazottak.

Somogy vármegyéből a család ismét több vármegyébe terjedt tovább. Gaál Elek fia Ferenc Somogy vármegyétől 1806. december 9-én nemesi bizonyitványt kap és Nógrád vármegyébe költözik, ahol 1807. február 18-án nemességét kihirdetteti. Az 1754-1755. évi országos nemesi összeíráskor Tolna vármegyében László és Gáspár fordulnak elő mint kétségtelen nemesek. Gáspár, János és István Bars vármegyéből 1795. február 5-én és 1813. július 16-án a legfelsőbb helyen igazolják nemességüket.[5] A bonyhádi Perczel családdal házasság révén kerültek rokonságba (Perczel József Gyulai Gaál Katalint 1727-ben Szigetgyarmaton vette feleségül).[6]

Címerük szerkesztés

Kék pajzsban zöld pázsiton lépő oroszlán jobbjában torkán átdöfött hegyes kardot tart. A koronás sisakdíszben az oroszlán növekvőn, takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Címeres pecsétlenyomatuk többek között Pest vármegye levéltárában.

Neves családtagjaik szerkesztés

  • Gyulai Gaál András volt adórovó és országgyűlési követ (1566 Gyula ostroma)[7]
  • gyulai Gaál Károly Erazmus (1808–1840), zalai táblabíró, zélpusztai földbirtokos
  • Gyulai Gaal György 1747-ben Bars vármegye szolgabirája
  • Gyulai Gaál Kristóf Somogy vármegyei második alispán (1794)[8]
  • Gyulai Gaál Mihály Zala vármegyei alszolgabíró (1794)[9]
  • Gyulai Gaál István Somogy vármegye első aljegyzője (1808),[10] később valószínűleg táblabíró
  • Gyulai Gaál Miklós (1799-1854) honvédtábornok (zalai ág)
  • Gyulai Gaál János (?–1837) jókai, majd nagymagyari plébános, esperes, iskolafelügyelő és 1833-tól a verebélyi szék táblabírája.[11]
  • Gaál József 1832-ben verebélyi széki fiskális
  • Gyulai Gaál Ferdinánd pécsi tábla- és főbíró (1839)[12]
  • Gaál Endre (1815-1883) 48-as honvédszázados, a tábornok unokaöccse[13]
  • Gyulai Gaál Eduard cs. kir. tábori biztos
  • Gaál Miklós (1815-1891) piarista rendi tanár
  • Gaál Alajos 1838-ban a verebélyi szék főjegyzője[14]
  • Gaál Sándor (1831-1912) honvédhadnagy, harcolt az itáliai magyar légióban és az amerikai polgárháborúban is
  • Gyulai Gaal Gaston (1868-1932) a nemzetgyűlés elnöke, Balatonboglár díszpolgára[15]
  • Gaál Tibor (1913-2001) tanár, a Zsitva-mente festője.
  • Gyulai Gaál János (1924-2009) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző
  • Gyulai Gaál Krisztián operatőr
  • Spuller Gyula (1852-1942) plébános, anyja Gaál Mária volt.
  • Gyulai Gaál Ferenc (1915-1981) zeneszerző, karmester
  • Gyulai Gaál János (1925-2009) zeneszerző, Ferenc testvére
  • Gyulai Gaál Szabolcs egyetemi docens

Jegyzetek szerkesztés

  1. Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most. 32, 175.
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Somogy vármegye 1914, 616.
  3. Josephus Gáal de Gyula kb. 30 évesen vette feleségül a kb. 27 éves nemespanni Antonia Juhászt 1830. július 24-én, minden bizonnyal a nemespanni templomban (Nagycétényi házasultak anyakönyve, p. 571).
  4. Blaskovics 1993, 164.
  5. L. LVIII/589; LXIII/526.
  6. Dobos Gyula 1990: Lapok egy nemesi család történetéből. In: Nemes István (szerk.): A Dunántúl településtörténete VIII. Keszthely, 340.
  7. Magyar Idők 4/245, 6 (2018. október 20.)
  8. Magyar Almanak 1794-ik esztendőre. Bécs, 281.
  9. Magyar Almanak 1794-ik esztendőre. Bécs, 287.
  10. Hazai és Külföldi Tudósítások 1808/21, 180 (szeptember 10.)
  11. Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 85; Némethy Lajos 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii. 581; Gaál - Matušková - Reško 2015, 280.
  12. Hírnök 3/55, 1 (július 11.)
  13. Szarka Lajos 2011: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok életrajza. Doktori disszertáció. Budapest, 186.
  14. ŠA Nitra, SAP, 9 (új rend.), 1838. évi közgyűlési jegyzőkönyv, p. 33.
  15. balatonboglar.hu. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 27.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés