Gagauz ábécé
A gagauz ábécét (gagauz nyelven: gagauz alfabe) a gagauz nyelv leírására használják. Az ábécé a török ábécén alapul és 31 latin betűből áll.
A XX. századig a gagauznak nem volt saját írása, egyes forrásokban addig a görög, bolgár és román ábécét használták. 1918 és 1932 között cirill írást használtak, 1932 és 1957 között egy speciális latin ábécé volt használatban. 1957-től 1996-ig ismét cirill írással írtak, ekkor tértek át a ma is használatos latin ábécére.
A ma használt standard latin ábécé a következő:
A török ábécéhez hasonlóan megkülönböztetjük a pont nélküli és a pontos i-t (Iı - İi).
A gagauz ábécében nem szerepelnek a q, w, x betűk, helyettük a k, v és ks jeleket használják.
Cirill ábécé
szerkesztésnagybetű | kisbetű | GOST[1] | ISO 9[2] | KNAB[3] | ALA-LC[4] | IPA | Latin[5] |
---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a | [a] | a |
Ӓ | ӓ | ä | ä | ä | ă | [æ]/[ɛ] | ä |
Б | б | b | b | b | b | [b] | b |
В | в | v | v | v | v | [v], [vʲ][6] | v |
Г | г | g | g | g | g | [g], [gʲ][6] | g |
Д | д | d | d | d | d | [d] | d |
Е | е | e | e | e | e | [e], [je][7] | e |
Ё[8] | ё | ë | ë | ë | ё | [jo] | yo |
Ж | ж | ž | ž | j | zh | [ʒ] | j |
Ӂ | ӂ | ğ | z̆ | c | - | [d͡ʒ] | c |
З | з | z | z | z | z | [z] | z |
И | и | i | i | i | i | [i] | i |
Й | й | j | j | y | ĭ | [j] | y |
К | к | k | k | k | k | [k], [kʲ][6] | k |
Л | л | l | l | l | l | [l], [ʎ][6] | l |
М | м | m | m | m | m | [m] | m |
Н | н | n | n | n | n | [n], [ɲ][6] | n |
О | о | o | o | o | o | [o] | o |
Ӧ | ӧ | ö | ö | ö | ȯ | [ø] | ö |
П | п | p | p | p | p | [p] | p |
Р | р | r | r | r | r | [r] | r |
С | с | s | s | s | s | [s] | s |
Т | т | t | t | t | t | [t] | t |
У | у | u | u | u | u | [u] | u |
Ӱ | ӱ | ü | ü | ü | u̇ | [y] | ü |
Ф | ф | f | f | f | f | [f] | f |
Х | х | h | h | h | kh | [x], [ħ][9] | h |
Ц | ц | c | c | ț | ts | [t͡s] | ţ |
Ч | ч | č | č | ç | ch | [t͡ʃ] | ç |
Ш | ш | š | š | ş | sh | [ʃ] | ş |
Щ[8] | щ | šč | ŝ | şç | shch | [ʃt͡ʃ] | şç |
Ъ[8] | ъ | " | " | " | " | - | - |
Ы | ы | y | y | ı | y | [ɨ] | ı |
Ь[8] | ь | 1 | ' | ' | ' | [ʲ] | - |
Э | э | è | è | ă, è[9] | ė | [ə] | ê |
Ю[8] | ю | ju | û | yu | iu | [ju] | yu |
Я[8] | я | ja | â | ya | ia | [ja] | ya |
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ ГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart) Archiválva 2020. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Москва (Moskva), 1983
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Az 1996-óta használt latin ábécé
- ↑ a b c d e ӓ, е, и, ӧ, ӱ előtt
- ↑ Szó elején és ъ után
- ↑ a b c d e f Csak idegen eredetű szavakban használatos
- ↑ a b Szó elején