Galaci kikötő
A Galaci kikötő Románia legnagyobb folyami kikötője, és a konstancai után a második legnagyobb kikötő az országban.[4] Közigazgatásilag Galac (Galați) része, és a megye, illetve a város gazdaságának meghatározó szereplője. A kikötő működtetője a Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága (románul: Administrația Porturilor Dunǎrii Maritime), melynek székhelye Galacon van, és a brăilai, illetve tulceai kikötőket is üzemeltet.[5]
Galaci kikötő | |
A galaci kikötő egy része Koordináták: é. sz. 45° 26′ 27″, k. h. 28° 04′ 34″45.440750°N 28.076250°E | |
Ország | Románia |
Város | Galac |
Földrajzi hely | Duna romániai szakasza, bal part |
Alapítva | 1837 (szabad kikötő státusz) |
Rakpartok hossza | 7065 m[1] |
Mellette található víz | Duna |
Forgalma | 5,13 millió tonna (2011)[2][3] 3,98 millió tonna (2012)[2][3] |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 26′ 27″, k. h. 28° 04′ 35″45.440800°N 28.076400°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 27″, k. h. 28° 04′ 35″45.440800°N 28.076400°E | |
A Galaci kikötő weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Galaci kikötő témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésA kikötő jelentős része Galac városának területén, a település központjától keletre, a Duna bal partján, torkolatától pedig kb. 160 km távolságra fekszik. A kikötőtől nem messze keletre ömlik a Prut a Dunába.
A Szeret és a Duna összefolyásától délre, a Duna bal partján található az ércek mozgatására fenntartott kikötőrész, mely az ArcelorMittal Galați kohászati kombinát kiszolgálására jött létre. Ez a rész közigazgatásilag Brăila megyéhez tartozik.[6]
Összeköttetések
szerkesztésA kikötő közúton és vasúton is megközelíthető. A vasúti összeköttetés a közeli kohászati művek miatt is jelentős, a kikötő területén 12 348 m hosszúságú sín található.[1] A kikötőt és a Duna túlpartján levő I.C. Brătianu-t kompjárat köti össze.
Története
szerkesztésGalac kikötőváros már a középkortól a nemzetközi kereskedelem egyik állomása volt. A Duna és a Szeret folyók találkozásánál fekvő várost több európai kereskedelmi útvonal is érintette, így sokáig a hal- fűrészáru ki- és berakodásának helyszíne volt. A genovaiak is megfordultak a vidéken, és a város 1395 és 1445 között Caladda néven a Genovai Köztársaság egyik kikötője lett.[7][8] Amikor a törökök 1484-ben elfoglalták Kiliát, Galac maradt a Moldvai fejedelemség egyetlen kikötője, amely nem csak belföldi kereskedelmet folytatott, hanem Lengyelország és a Török Birodalom között is közvetítő szerepe volt.[9] Később a török uralom alá kerülő két román fejedelemség (Moldva és Havasalföld) termelői és kereskedői itt köthették meg üzleteiket. A 18. században a kikötőváros az Oszmán Birodalom egyik jelentős folyami kikötője lett, felépültek az első raktárak és hajókészítő műhelyek, melyek a birodalmi flottát is ellátták. Miután 1829-ben felszámolták a román fejedelemségek fölötti török kereskedelmi monopóliumot, a kikötő és a város jelentős fejlődésnek indult. 1856-1948 között Galac volt az Európai Duna Bizottság központja, és a két világháború között 20 országnak volt a városban diplomáciai képviselete. 1837-ben a létesítmény szabad kikötő rangot kapott. A kommunizmus évei alatt Galac az ország acélgyártásának központja lett, melyben a kikötő jelenléte is meghatározó szerepet játszott. A kohászati kombinát 1963 és 1966 között épült fel, ami a kikötő fejlődését is maga után vonta. Jelenleg Románia első számú folyami kikötőjének számít, mely elsősorban a régió gazdaságának szolgálatában áll.[10]
Tevékenysége
szerkesztésA galaci létesítmény Románia második legnagyobb kikötőjének számít, és ennek értelmében tevékenységi köre is igen átfogó. Az import- és exportcikkek mozgatása mellett a hajógyártásnak és karbantartásnak is fontos szerepe van. A galaci kohászati kombinát nyersanyagai, illetve az ott gyártottak is a kikötőben kerülnek ki- és behajózásra. Ugyanakkor kisebb mennyiségben a fűrész- és az ömlesztett áru (kőszén, koksz, gabonafélék), illetve a kőolajtermékek is a forgalom részét képezik. A konténerforgalom azonban elenyésző.[1][11][12][13]
Statisztikák
szerkesztésA statisztikai adatok szerint a 2005-ös volt a legforgalmasabb kikötői év, amikor 5264 tengeri és folyami hajón összesen 10 544 000 tonna rakomány fordult meg a létesítmény területén. Ezt csökkenés, majd kisebb növekedés (2007-ben) követte, 2008-tól azonban kisebb-nagyobb időszakos növekedés mellett folyamatos a forgalom csökkenése, ami többek között a 2008-ban kezdődő gazdasági válságnak is betudható. 2012-ben 1725 hajó és 3,98 millió t rakomány fordult meg a galaci kikötőben.
Kikötőforgalmi statisztikák 1991 és 2012 között:
Kikötői forgalom[3] | Folyami forgalom | Tengeri forgalom | Összesen | |||
Év | 1000 tonna | Hajók száma | 1000 tonna | Hajók száma | 1000 tonna | Hajók száma |
---|---|---|---|---|---|---|
1991 | 4182 | 2075 | 1051 | 311 | 5233 | 2386 |
1992 | 3227 | 1775 | 829 | 371 | 4056 | 2146 |
1993 | 5125 | 2580 | 875 | 354 | 6000 | 2934 |
1994 | 5865 | 2929 | 1018 | 416 | 6883 | 3345 |
1995 | 5995 | 2545 | 942 | 416 | 6937 | 2961 |
1996 | 6351 | 3177 | 800 | 359 | 7151 | 3536 |
1997 | 8034 | 4096 | 769 | 352 | 8803 | 4448 |
1998 | 8716 | 4581 | 796 | 350 | 9512 | 4931 |
1999 | 7859 | 4373 | 910 | 369 | 8769 | 4742 |
2000 | 6860 | 3906 | 1191 | 519 | 8051 | 4425 |
2001 | 5987 | 3196 | 893 | 390 | 6880 | 3586 |
2002 | 7316 | 3518 | 1178 | 509 | 8494 | 4027 |
2003 | 7553 | 4036 | 1419 | 612 | 8972 | 4648 |
2004 | 8342 | 4141 | 1189 | 554 | 9531 | 4695 |
2005 | 9380 | 4722 | 1164 | 542 | 10 544 | 5264 |
2006 | 8529 | 4587 | 1162 | 470 | 9691 | 5057 |
2007 | 8430 | 4614 | 1629 | 548 | 10 059 | 5162 |
2008 | 7096 | 3739 | 1775 | 586 | 8871 | 4325 |
2009 | 2964 | 1737 | 1802 | 482 | 4766 | 2219 |
2010 | 4588 | 2429 | 1764 | 454 | 6352 | 2883 |
2011 | 3540 | 1945 | 1595 | 469 | 5135 | 2414 |
2012 | 2672 | 1338 | 1317 | 387 | 3989 | 1725 |
Alegységek
szerkesztésA kikötőnek több alegysége van, melyek többnyire egy adott iparágat látnak el. Az egyes részlegeket külön vállalatok működtetik.[1] A kikötőigazgatóság épülete Galac történelmi központjától délkeletre, a régi kikötő területén található, ahol jelenleg személyszállító hajók és a kikötői hatóságok hajói kötnek ki.
Dokkok
szerkesztésA város keleti részén található, külső része a Duna partján, belső rakpartjai pedig a belsőmedence mentén terül el. A 169 331 m² kiterjedésű részlegen többnyire ömlesztett rakományt, csomagolt árut, ipari berendezéseket, élelmiszerárut rakódnak le. A rakományok tárolására 67 137 m² szabadtéri és 17 940 m² beltéri tárolóhely áll rendelkezésre. A dokk-kikötő területén 2619 m vasúti sín található, és a részleg egy saját mozdonnyal is rendelkezik.[14][15]
Új medence
szerkesztésAz új medence a dokk-kikötőtől keletre, a hajógyár szomszédságában fekszik. A 334 464,470 m² alapterületű kikötőrészből 73 967 m² a kikötő melletti Galaci Szabad Övezetben (Zona Liberă Galați)[16] részét képezi, mely befektetőknek kínál bérelhető területeket. Az új medence rakpartjain összesen 6474 m vasúti sín segíti az áruszállítást. A kikötőrészben legfeljebb 15 000 DWT holtsúlyú hajók köthetnek ki: közvetlenül a Duna mellett 8, egyenként 110 m hosszú kikötőhely (amiből 3 a Szabad Övezetben), a medence belső partjain pedig 2, egyenként 105 m hosszúságú kikötőhely található. Az új medence dokkjain vasipari termékeket, ömlesztett árut (szén, koksz, ércek, építőanyagok), fűrészárut, általános árut, ipari berendezéseket és élelmiszerárut rakódnak ki, illetve hajóznak be. Ezeknek egy 131105 m² területű szabadtéri és egy 46 303 m² fedett raktárrészleg van fenntartva.[17][18]
Érckikötő
szerkesztésA kikötő egyik meghatározó alegysége az érckikötő, mely közvetlen összeköttetésben áll a galaci kohászati kombináttal, amely itt bonyolítja le a vízi úton érkező és elszállított nyersanyagok, illetve termékek behajózását, kirakódását. A kikötőrész a Duna és a Szeret folyó találkozásánál, Galactól délre fekszik. Az érckikötőben 16 kikötőhely, 16380 m² rakodóterület és 41 565 m² raktárterület áll a különböző rakományok (szén, mészkő, ércek, vasipari termékek) rendelkezésére.[6][19][20]
Galaci hajógyár
szerkesztésA hajógyártás mindig is fontos ágazata volt a kikötő gazdaságának. A kikötővárosban már a középkortól készítenek hajókat kisebb-nagyobb műhelyekben. A 19. században végül a kis műhelyeket végül felváltotta egy új hajógyár, melyet 1893-ban alapítottak Şantierul Naval Fernic Galați néven. A tengeri szállítóeszközök építése egyre jelentősebb lett az évek során, és a Tengerészeti Tervezőintézet is áttette székhelyét Bukarestből Galacra. Az 1970-es évek végén a hajógyár 477 vízi járművet épített (uszályok, tartályhajók, vontató- és halászhajók). 1975 után készültek el a gyár legnagyobb technológiai megvalósításai, köztük a hét tengeri fúrótorony is, melyek mai napig is működésben vannak.[21]
1994-ben a holland Damen Shipyards Group együttműködési szerződést kötött a hajógyárral, melyet teherhajók hajótestének elkészítésével bíztak meg. A sikeres együttműködés eredményeképpen 1999-ben a galaci létesítmény a Damen Group részévé vált, és modern hajógyárrá alakult.[21] A gyár négy részlegén különböző nagyságú és típusú hajót készítenek, melyek akár a 60 000 DWT holtsúlyt is elérhetik.[22][23] 2012-ben a hajógyárnak 1994 alkalmazottja volt, és 72 800 000 euro forgalmat bonyolított le.[24] Az 1999-es átalakulástól 2012-ig 285 hajó készült a gyárban (92 áruszállító, 152 vontató- és rakodóhajó, uszály, ponton, illetve 41 egyéb típusú hajó).[24]
Kőolaj terminál
szerkesztésAz új medence mellett elhelyezkedő, mintegy 50 000 m² kiterjedésű kőolaj terminál a különböző kőolajtermékek kirakodását, ülepítését, átrakodását és tárolását végzi. A terminálból olajszállító teherautókra, vasúti tartályvagonokra, tartályhajókra és uszályokra kerül az ide érkező áru.[25]
Balesetek
szerkesztés- 1971. január 10-én a panamai lobogó alatt, de egy görög vállalat megbízásából a kikötőbe érkező Vrachos szállítóhajó éppen nitrátot rakodott be, amikor tűz ütött ki a fedélzeten. Fennállt a veszélye, hogy a hajó és a rakománya felrobbanhat, ami további robbanások láncolatához vezet majd. Éppen ezért a kikötő közelében lakók egy részét kiköltöztették. A hatóságoknak azonban egy nap alatt sikerült a veszélyt elhárítaniuk, miután a hajót Tulcea irányába vontatták a Dunán, majd a lakott területektől biztos távolságban eloltották a lángokat.[26]
- A Transilvania motoros hajót 1938-ban építette a dán Burmeister & Wain hajógyár. A Fekete- és Földközi-tengeren közlekedő sétahajó 1979 márciusában Galacra érkezett, hogy nagyobb javításokat végezzenek rajta. Ugyanazon év szeptember 9-én a vízszint csökkenése miatt elszakadtak kötelei és a vízbe fordult, majd elsüllyedt. Egy részét már 1983-ban, a többit pedig 2009 és 2010 között emelték ki a vízből.[27]
- 1989. szeptember 10-én történt a román folyami hajózás történetének legnagyobb tragédiája, amikor egy, a kikötőből Grinduba induló személyszállító hajó összeütközött egy bolgár uszállyal. A Mogoşoaia kapitányának már nem volt ideje kitérni az ütközés elől, a hajó oldalára borult, és az uszály átgázolt rajta. A személyszállító hajó percek alatt elsüllyedt, a fedélzeten tartózkodó több mint 200 ember és a 9 fős legénység odaveszett, és csak 16 személy élte túl a balesetet.[28][29][30]
- 1990 nyarán az aszály miatt ingadozott a Duna szintje, ezért a Slatina legénységének ki kellett volna engednie a kikötött hajó köteleit, hogy az ne dőljön meg. Mivel a legénység ezt elmulasztotta, augusztus 14-én az 1973-as galaci gyártású hajó jobb oldalára dőlt és elsüllyedt. A dunai hajózásra veszélyt jelentő roncsokat 2013-ban emelték ki a folyómederből.[31][32]
- 1998. augusztus 23-án az alacsony vízszint és az erős szél miatt felborult, majd elmerült a legénység és rakomány nélkül kikötött Oradea tolóhajó.[33] A hajózást veszélyeztető roncsot még azon év szeptemberében kiemelték a kikötőmederből.[34]
- 2013. június 22-én egy bitumennel teli máltai tartályhajó fordulási manővert hajtott végre, amikor nekiütközött, és elsodort egy, a part mellett horgonyzó pontont, illetve egy hajót. A balesetben csak anyagi kár keletkezett.[35][36]
Környezetszennyezés
szerkesztésA kikötői tevékenység okozta szennyeződések kezelésére a kikötőigazgatóság 2013-ban két többfunkciós tisztító hajót helyezett üzembe: egyik Tulcea, a másik pedig Galac kikötőjét tisztítja meg a szennyeződésektől.[37] Másik mellékhatása a létesítmény működésének a zajszennyezés, mely főleg az új dokkok és a hajógyár, illetve az acélgyári rakpart területén érezhető. Ezeken a kikötőrészeken akár 70 dB(A) is lehet a hangerősség.[38]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Dunai szállítási útmutató - Dunai kikötők (pdf). Romanian Intermodal Association, 2010-2011. [2014. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ a b Luca, Cristinel: A 2012-es kikötői forgalom 15 millió tonnával kevesebb, mint amire számítottak. Presa Galați, 2013. május 10. (Hozzáférés: 2013. július 22.)[halott link] (románul)
- ↑ a b c Kikötőforgalmi statisztikák (1991-2012). Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. [2013. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
- ↑ Románia belvízi kikötői. Román Belvízi Kikötők Szövetsége (Uniunea Porturilor Interioare Româneşti). [2014. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (angolul)
- ↑ A kikötőigazgatóság honlapja. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. [2013. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul) (angolul)
- ↑ a b Érckikötő. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Genovai kolóniák a középkori Románia területén. researchomnia.blogspot.com, 2013. március 21. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (olaszul)
- ↑ A Genovai Köztársaság térképe. (Hozzáférés: 2013. július 23.)
- ↑ Galac története. Universitatea „Dunărea de Jos” Galați. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Portul Galați (1). (Hozzáférés: 2013. július 22.) (románul)
- ↑ Új medence - forgalom. Román Belvízi Kikötők Szövetsége. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Dokkok - forgalom. Román Belvízi Kikötők Szövetsége. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Portul Galați (2). (Hozzáférés: 2013. július 22.) (románul)
- ↑ Dokkok - általános adatok. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ A dokk-kikötő térképe (jpg). Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
- ↑ A Galaci Szabad Övezet honlapja. [2014. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
- ↑ Új medence - általános adatok. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Új medence (térkép) (jpg). Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
- ↑ Romportmet SA. [2007. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Érckikötő (térkép) (jpg). Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
- ↑ a b A hajógyár története. Damen Hajógyár. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (angolul)
- ↑ A hajógyár termékei. Damen Hajógyár. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
- ↑ Létesítmények. Damen Hajógyár. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
- ↑ a b 2012-es hajógyári adatok. Damen Hajógyár. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
- ↑ A kőolaj terminál honlapja. Unicom Group. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Galac és Brăila egy lépsre volt attól, hogy Hirosima legyen. http://povestidangheorghe.blogspot.ro, 2008. július 19. (Hozzáférés: 2015. november 3.) (románul)
- ↑ A Transilvania története. marinarii.ro. (Hozzáférés: 2013. július 23.)[halott link] (románul)
- ↑ A Mogoşoaia tragédiája. marinarii.ro. (Hozzáférés: 2013. július 23.)[halott link] (románul)
- ↑ Ciobotaru, Ticu: A „Mogoşoaia” hajótörése - egy elfeledett tragédia. România Liberă, 2012. szeptember 11. [2012. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ 20 év telt el a legnagyobb dunai katasztrófa óta (videófelvételekkel). PRO TV, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Ciobotaru, Ticu: A Slatina ócskavas sorsára jutott. România Liberă, 2013. május 5. (Hozzáférés: 2013. július 23.)[halott link] (románul)
- ↑ Ciobotaru, Ticu: Késik a Slatina kiemelése. România Liberă, 2012. július 6. (Hozzáférés: 2013. július 23.)[halott link] (románul)
- ↑ Galacnál elsüllyedt az Oradea tolóhajó. Evenimentul Zilei, 1998. augusztus 24. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Kétmilliárd lejes zárlat Chelu-nak. Ziarul de Iaşi, 1998. november 27. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ Baleset a galaci kikötőben: egy máltai olajszállító dokkal és hajóval ütközött. Adevărul, 2013. június 22. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (románul)
- ↑ Kikötői balaeset Galacon. Egy tartályhajó egy pontonnak és egy hajónak ütközött (videóval). PRO TV. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
- ↑ A kikötőigazgatóság két többfunkciós tisztító hajót kapott. Agerpress, 2013. április 4. (Hozzáférés: 2013. július 23.)[halott link] (románul)
- ↑ Zajszennyeződési térképek. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága, 2010. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (románul)
Források
szerkesztés- A Dunai Tengeri Kikötők Igazgatóságának honlapja Archiválva 2013. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul) (angolul)
- A kikötő bemutatója (1) (románul)
- A kikötő bemutatója (2) (románul)
- Dunai szállítási útmutató - Dunai kikötők Archiválva 2014. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF (románul)
- Dunai szállítási útmutató - Dunai kikötők Archiválva 2016. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF (angolul)
További információk
szerkesztés- A Dunai Tengeri Kikötők Igazgatóságának honlapja Archiválva 2013. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul) (angolul)
- portgalati.com - Információs honlap (románul) (angolul)
- A galaci kikötő a World Port Source honlapján Archiválva 2013. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- A kikötő adatai a Román Tengerészeti Hatóság honlapján (románul)
- A galaci Damen Hajógyár honlapja (angolul)