Főmenü megnyitása

Gaziantep (település)

török település, Gaziantep tartomány székhelye

Gaziantep (korábbi nevén Antep; oszmán-törökül Ayintap) Törökország Gaziantep tartományának székhelye. A város Törökország hatodik legnagyobb városa, és a Délkelet-anatóliai régió legnépesebb települése. Jelentős a pisztáciatermelése; a növény török neve (antep fıstığı) is a város nevéből származik. A város labdarúgócsapata, a Gaziantepspor az első osztályban szerepel. A városnak 1976 óta saját repülőtere van, mely 1993 óta nemzetközi járatokat is fogad.[2]

Gaziantep (Antep)
A város látképe 2003-ban
A város látképe 2003-ban
Közigazgatás
Ország Törökország
RégióDélkelet-anatóliai
TartományGaziantep
Rang tartományi székhely
Polgármester Dr. Asım Güzelbey
Irányítószám 27000-27900[1]
Körzethívószám 00 90 342
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 028 563 fő (2018) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság850 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gaziantep (Törökország)
Gaziantep
Gaziantep
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 04′, k. h. 37° 23′Koordináták: é. sz. 37° 04′, k. h. 37° 23′
Gaziantep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaziantep témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Nevének eredeteSzerkesztés

Az ókorban Doliche vagy Dolichenus néven ismerték, kurdul Dîloknak hívták. Az arabok, szeldzsuk törökök és az oszmánok Ajn Táb (ʿAyn Tāb, modern török írással Ayintap) néven hivatkoztak rá. A város a török függetlenségi háború idején hosszú ideig küzdött a francia megszállás ellen, ezért a török parlament 1921. február 8-án a Gazi, azaz „hős” nevet ajándékozta Antepnek.[3]

TörténeteSzerkesztés

Gaziantepet a világ legrégebben, megszakítás nélkül lakott települései közé sorolják. Az ókori Dolichenus (törökül Dülük) nevű település a mai várostól 12 km-re fekszik, a Szíriát és Mezopotámiát Belső-Anatóliával összekötő úthálózat egyik csomópontja volt. Kr. e. 1800 és 1200 között a Hettita Birodalom részét képezte, majd asszír kézre került. Kr. e. 334-ben Nagy Sándor hódította meg. Kr. e 190-ben a Római Birodalomhoz csatolták, Kr. u. 395-ben pedig Bizánc fennhatósága alá került.

A bizánci időkben a terület határvidék volt, a bizánci-arab összecsapások gyakori helyszíne, így várat emeltek a terület védelmére. 499-ben az Urfát és Diyarbakırt is érintő földrengés a várat földig rombolta, I. Justinianus (527–565) idején építették újjá. A bizánciak Tolonbh néven ismerték a várost, nem tudni, mikor kezdték el az Antep nevet használni.

1067-ben az Anatóliába betörő szeldzsuk törökök Antakyával együtt Antepet is meghódították. 1098-ban a keresztesek uralma alá került, akiktől a moszuli Núr ad-Dín atabég hódította vissza a területet 1149-ben. 1157-ben a szeldzsuk II. Kılıçarslan hódította meg a várost. 1259-ben Antep az elsők között került mongol kézre, akiket Kutuz mamlúk szultán győzött le egy évvel később a palesztinai Ajn Dzsálút mellett. Az 1300-as években a terület az anatóliai emírségek (beylik) és a mamlúkok harca következtében többször is gazdát cserélt. 1497-ben a délkelet-anatóliai területekért folytatott harcba az oszmánok is beszálltak. Végül 1516-ban I. Szelim szultán véglegesen az Oszmán Birodalomhoz csatolta. 1870-ben kapott városi rangot.[4]

1919. január 15-én a mudroszi fegyverletétel 7. pontjában meghatározottak szerint az angol csapatok elfoglalták a várost. Októberben az angol csapatokat franciák váltották fel.

A köztársaság kikiáltásakor a város az újonnan létrehozott Gaziantep tartomány székhelye lett. 1987-ben a város – Isztambulhoz, Ankarához és İzmirhez hasonlóan – nagyvárosi önkormányzati rangot kapott.[4]

GazdaságSzerkesztés

A területen élők egyrészt mezőgazdasággal foglalkoznak, a leghíresebb gaziantepi termény a pisztácia, törökül antep fıstığı („antepi mogyoró”). A török pisztácia minőségének javítása és felügyelete érdekében a török állam még egy pisztácia-kutatóintézetet is létrehozott.[5] Törökország 2002-ben 40 000 tonna pisztáciát termelt.[6]

A mezőgazdaság mellett fontos szerep jut az iparnak is, az itt található vállalatok 4%-át adják az ország ipari termelésének és az aktívan dolgozók csaknem 29%-ának adnak munkát. Az ipari területek mérete meghaladja a 12 millió négyzetmétert, textilipari, élelmiszeripari, műanyagipari, vegyipari és fémipari cégek tömörülnek itt.[7] A város, gyorsan növekvő gazdasága miatt az „anatóliai tigrisek” csoportjába tartozik.

A kézművesség ugyancsak fontos része a város és a tartomány gazdasági életének, az antepi kilim és szőnyeg mellett a népviseleti ruhadarabok és a jellegzetes török hangszer, a zurna is itt készül.[8]

LátnivalókSzerkesztés

A város látnivalói közül az egyik legrégebbi a 12 bástyás Antepi vár, melyet a bizánci időkben építettek. A város gazdag ókori történelmének maradványait az Archeológiai múzeumban lehet megtekinteni.[9] A tartomány Nizip körzetétől 10 km-re keletre, az Eufrátesz folyó partján fekszik Belkıs (Zeugma) ókori romvárosa.

HivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Gaziantep (település) témájú médiaállományokat.
  1. Gaziantep irányítószámai. [2009. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  2. Ulaşım (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzat. [2008. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  3. Török függetlenségi háború (török nyelven). Török Kulturális Minisztérium. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  4. a b BELEDİYE TARİHÇESİ (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. [2008. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  5. Pistachio Research Institute (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. április 24.)[halott link]
  6. Global Pistachio Production and Marketing Challenges (angol nyelven). economics.ca. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  7. The Industry of Gaziantep (angol nyelven). gaziantep Chamber of Industry. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  8. Gaziantep El ve Ev Sanatları (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. [2008. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  9. Arkeoloji Müzesi (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. [2008. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)

ForrásokSzerkesztés

  • Gaziantep Tarihçesi (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. [2008. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  • Milli Mücadele (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. április 24.)[halott link]