Gedőudvar (szlovénül: Ocinje, németül: Gintzendorf, Gintzenhof, horvátul: Gucina, vendül Oucinje) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Gedőudvar (Ocinje)
Ocinje.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Edvard Mihalič
Irányítószám 9262
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség44 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság292 m
Terület2,95 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Gedőudvar (Szlovénia)
Gedőudvar
Gedőudvar
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 25″, k. h. 16° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 25″, k. h. 16° 01′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gedőudvar témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Muraszombattól 32 km-re, Felsőlendvától 7 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett az Olsinc-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1365-ben "Poss. Werzenhof" alakban említik először. 1366-ban "Wechenhof prope rivulum Olsinch" néven szerepel oklevélben Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzá tartozó 73 faluval, köztük Gedőudvarral együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Fényes Elek szerint "Güczenhof, német falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 228 kath. lak. Ut. p. Radkersburg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Gedőudvar, stájer határszéli község; lakosai németajkúak, r. kath. és ág. ev. vallásúak. Házszám 47, lélekszám 297. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. A Nádasdyak voltak a földesurai ."[4]

1910-ben 315, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. Német lakóit a partizánok elüldözték. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 60 lakója volt.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye