Főmenü megnyitása

Gellért Hugó (műfordító)

magyar műfordító, hadifogoly

Gellért Hugó (Budapest, 1890 – Budapest, 1937. március 29.) magyar műfordító, hadifogoly.

Gellért Hugó
Tablókép 1907-ből
Tablókép 1907-ből
Született 1890
Budapest
Elhunyt 1937. március 29.
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása műfordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért Hugó témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

A Madách Imre Gimnáziumban /Barcsay utcai Állami Főgimnázium/ érettségizett. Mennyiségtan-fizika tanári diplomát szerzett. 1914-ig egykori iskolájában tanított, ide tért vissza 1922-ben a hadifogságból. Fogolyként anyanyelvi szinten megtanult oroszul. A fogságban szerzett betegségei miatt viszonylag fiatalon halt meg.

MunkásságaSzerkesztés

Dolgozott a Nyugat szerkesztőségében, a pénzügyekért felelt. Testvére, Gellért Oszkár révén került kapcsolatba a folyóirattal. Első fordításai ugyanitt jelentek meg. Pénzügyi munkája mellett kevés időt tudott a fordításnak szentelni, de így is tekintélyes és meghatározó az életműve.

FordításaiSzerkesztés

  • Gorkij Az Artamónovok (Genius kiadásm 1926)
  • Ilf és Petrov 12 szék (Nyugat-kiadás, 1934)
  • Lidia Szejfullina Egy kuruzsló élete
  • Tolsztoj Egy élet önvallomásokban
  • Censzkíj: Színváltozás
  • Orosz Dekameron 1936 /Szerkesztette Illyés Gyula
  • Schalom Asch Motke, a tolvaj
  • Fanny Hurst Mellékutca

ElismeréseiSzerkesztés

MéltatásSzerkesztés

Illyés GyulaSzerkesztés

„Szívességből orosz nyelvleckéket adott nekem s ezek alatt gyakran beszélt hadifogságáról. Mérhetetlenül sokat szenvedett, de ez nem homályosította el ítéletét: szenvedésének okozóiról is szeretettel beszélt. Életének legsúlyosabb megpróbáltatásai az oroszok körében érték; viszonzásul ő úgy behatolt a nép szellemébe és nyelvébe, ahogy az oroszok közül is kevesen... A magyarság hősi halottja: a hadifogságban szerzett betegség vitte sírba. Koporsóját mégsem katonák, hanem írók, humanisták állták körül.”

Kassák Lajos - Gorkij: "Az Artamónovok"Szerkesztés

"Nem könnyű feladat volt a regény lefordítása. Mikor Gellért Hugó erre a komoly feladatra vállalkozott, akkor tiszta művészeti feladatra vállalkozott. Kellett, hogy hivatást érezzen magában erre a munkára és elismerjük, hogy hivatást teljesített be elvégzésével."

Bonkáló SándorSzerkesztés

Gellért Hugó fordítása a szöveg teljes átértését és Gorkij nyelvét híven tolmácsolja. Nemcsak az értelmet, de a hangulatot és a színeket is híven adja vissza, mint azt a csasztuskák (rögtönzött versikék) és a lakodalmi énekek hű fordítása is bizonyítja.

Bratka LászlóSzerkesztés

"Pokolra kell annak menni…" - mondhatnánk Galgóczy Árpád életútjának ismeretében. Sok társa volt ebben a pokoljárásban, ha talán ők - amennyiben egyáltalán vannak fokozatok - nem is kerültek ilyen mély bugyrokba. Az első világháborús orosz, szovjet hadifogságból hazatérő Gellért Hugó, a kor talán egyetlen oroszul tudó fordítójaként "örök darabokat" hozott létre; de Galgóczyhoz hasonlóan hurcolták a Szovjetunióba Karig Sárát, a későbbi kiváló műfordítót.

JegyzetekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés