Globális Észak és Globális Dél

A Globális Észak és Globális Dél olyan kifejezések, melyek a Föld országainak a csoportosítását jelölik, politikai, gazdasági, földrajzi és társadalmi jellemzőik alapján. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a globális dél magába foglalja Afrikát, Latin-Amerikát és a Karib-térséget, Ázsiát Izrael, Japán és Dél-Korea kivételével, valamint Óceániát Ausztrália és Új-Zéland kivételével.[1] A globális déli országok többségét általában úgy azonosítják, hogy alacsony jövedelműek, nagy a szegénység és a népességnövekedés, nincs megfelelő lakhatás, az oktatás korlátozott, az egészségügyi ellátórendszerek pedig hiányosak. A globális déllel szemben található a globális észak, amely az UNCTAD szerint nagyjából magában foglalja Észak-Amerikát és Európát, Izraelt, Japánt, Dél-Koreát, Ausztráliát és Új-Zélandot.[2]

A világ országainak gazdasági osztályozása az UNCTAD szerint: a globális észak (azaz a fejlett országok ) kékkel, a globális dél (azaz a fejlődő országok és a legkevésbé fejlett országok) pirossal vannak kiemelve.

A két fogalom nem a bolygó északi és déli féltekére vonatkozik, mivel a globális dél országai közül sok földrajzilag az előbbiben található és ehhez hasonlóan számos globális északi ország az utóbbiban helyezkedik el. Lényegében a globális észak a világ fejlett országait foglalja magába, míg a globális dél a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokat tömöríti. A globális dél kifejezést a harmadik világ alternatívájaként vezették be. A globális dél országaira gyakran hivatkoznak újonnan iparosodott vagy iparosodás folyamatában lévő országokként, sokan közülük a gyarmatosítás jelenlegi vagy korábbi alanyai.[3]

A globális északot és a globális délt az eltérő jóléti szintjük, gazdasági fejlettségük, jövedelmi egyenlőtlenségük és a demokrácia ereje, valamint politikai szabadságuk és gazdasági szabadságuk alapján határozzák meg, amelyeket különféle szabadság indexek határoznak meg. A globális észak országai gazdagabbak, kevésbé egyenlőtlenek, demokratikusabbak, békésebbek, és képesek többek között technológiailag fejlett gyártási termékek exportjára. Ezzel szemben a globális dél országai általában szegényebbek, egyenlőtlenebbek, kevésbé demokratikusak, kevésbé békések, és nagymértékben függenek nagyrészt agrár-alapú gazdaság elsődleges szektorától.[4]

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés
  1. UNCTAD – Country classification”, UN Trade & development 
  2. UNCTAD – Classification of economies”, UNCTAD, unctad.org 
  3. The Term “Global South” Is Surging. It Should Be Retired.”, carnegieendowment.org, 2023. augusztus 15. (Hozzáférés: 2024. július 17.) 
  4. Measuring the power of the Global South”, chathamhouse.org, 2024. március 21. (Hozzáférés: 2024. július 17.)