Főmenü megnyitása

A Goa szó ezen kívül még a Goa trance zenei irányzatát is jelenti. Ennek részleteit lásd ott.

Goa
Goa in India (disputed hatched).svg
Közigazgatás
Ország India
Főváros Panaji
Legnagyobb város Vasco da Gama
Rövidítés IN-GA
Hivatalos nyelv Konkani
Alapítás 1987. május 30.
Kerületek 2
Terület3 702 km²,
28. a listán
Időzóna UTC+5:30
Törvényhozás
Típusa Egykamarás parlament
törvényhozás létszáma 40
Kormányzó SC Jamir
Főminiszter Pratapsing Rane
Népesség
Teljes népesség 1 457 723 fő (2011)
Rangsorban 25.
Népsűrűség394 fő/km²

† A marathi nyelvet használják hivatalos ügyekben
Goa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Goa témájú médiaállományokat.

Goa (dévanágari írással: गोआ) India legkisebb állama a Dekkán-félsziget nyugati részén, a Malabár-part és a Nyugati-Ghátok határvidékén. Az államot erdő-borította hegyek magas karéja zárja 50–60 km-es sugarú félkörben a tengerpartra.

Területe 3702 km². Az államnak mégsem a kicsisége a legérdekesebb. Goa nem egyszerűen csak India egy darabja. Minden indiai államnak más arca, jellege, népei vannak, de Goa a szokásosnál is jobban elüt a többitől. A goaiak uralkodó nyelve, a konkani, zenéjük, táncaik, irodalmuk, egész kultúrájuk eltérőbb. A konkanik a dravidák, az indoárják, arabok, hunok, örmények és kasmíriak egyfajta keverékének tartják magukat, amelyeket a közös hagyományok egybeforrasztottak. Bár majdnem minden második goai Goán kívül él – sokan Kelet-Afrikában – mindenhol külön, zárt közösséget alkotnak.[1]

Tartalomjegyzék

ÉghajlataSzerkesztés

Trópusi monszun, novembertől április végéig száraz évszakkal. A hőmérséklet évi ingadozása csekély.

Goa éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)31,631,532,033,033,030,329,028,829,531,632,832,431,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)19,620,523,225,626,324,724,024,023,823,822,320,623,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)0001211386899551325212531172926
Forrás: Hong Kong Observatory


NövényzeteSzerkesztés

A nedves monszunerdőkben sok az örökzöld fafaj. Legértékesebb fái: a teak és a szal. A tengerpart közelében kókuszpálmák, a folyótorkolatokban mangroveerdők vannak.

TörténeteSzerkesztés

 
Ó-Goa az 1600-as kiadású Braun e Hogenberg-ben

A portugálok 1510-ben érkeztek ide és hódították meg a partvidéket a későbbi indiai alkirály Afonso de Albuquerque vezetésével. A 16. század végét követően a portugáloknak meg kellett küzdeniük az újabb érkezőkkel: hindukkal, indiai mohamedánokkal, törökökkel, hollandokkal, angolokkal. 1750-re a büszke fővárosa (Ó-Goa) összeomlott és járvány sújtotta hely lett. A megmaradt lakosság Panadzsiba költözött át. A 19-20. században itt-ott forradalmi megmozdulások lángoltak fel, de a portugál csapatok kíméletlenül elnyomták őket. Miközben a terület 450 évig portugál gyarmat volt; a helyi lakosság jelentős részét keresztény hitre térítették át.[1] A második világháború és India függetlenné válásával megerősödtek a még fennmaradt indiai portugál gyarmatokon, így Goán is az antikolonialista nemzeti törekvések. Ebben időben Goának a portugál uralom alól való felszabadítását célzó mozgalmaknak két lehetőség közül kellett választaniuk: vagy független állammá lesz Goa, vagy egyesül Indiával. Végül ez utóbbi lehetőség győzött. A függetlenné váló India katonailag is támogatta a portugál-ellenes törekvéseket és 1961-ben bekebelezte, majd államszövetségéhez csatolta egy gyors katonai akció keretében, amelynek portugál és indiai részről összesen 52 halálos áldozata volt.

Eleinte az indiai kormány a szomszédos szövetségi állam alá rendelte Goát, 1967-ben azonban önálló szövetségi állami státuszt adott a területnek. Portugália csak 1974-ben ismerte el India részének Goát. Mindazonáltal a következő években az Indiából Goába érkező nagy számú bevándorló elbizonytalanította a goai lakosságot, különösképpen a keresztény vallásúakat, akik saját kultúrájukat és földjeiket féltették a hindukkal szemben. Ezért a goai szövetségi kormány egyre szélesebb önrendelkezési jogokat kapott, hogy szabályozhassa a belső migrációt, nehogy elidegenedjenek goai földterületek.

DemográfiaSzerkesztés

Lakossága 2011-ben 1 457 000 fő volt, népsűrűsége 394 fő/km².

VallásSzerkesztés

2011-ben a lakosság 66%-a hindu, 27% keresztény, 7% muzulmán volt.[2]

lásd még: a vallás Indiában

Nyelvi megoszlásSzerkesztés

Beszélt nyelvek: konkani 61%, maráthi 19%, kannada 7%, hindi 5%, urdu 4%, más 4%.

NépességváltozásSzerkesztés

Goa népességének növekedése
Év Népesség változás %-ban
1951 547 000
1961 590 000 7,9%
1971 795 000 34,7%
1981 1 008 000 26,8%
1991 1 170 000 16,1%
2001 1 348 000 15,2%
2011 1 458 000 8,2%
Forrás : [1]

Főbb városaiSzerkesztés

KözigazgatásSzerkesztés

 
Goa körzetei

Goa állama két fő részből áll: Észak- és Dél-Goa. A kerület alatti szint a tehszil vagy másképp taluka (község).

Észak-Goa talukái: Pernem, Bardez, Bicholim, Satari, Tiswadi és Ponda. Dél-Goában: Mormugao, Salcete, Sanguem, Quepem és Canacona.[3]

Több tehszil együtt alkothat egy kerületrészt (Pargana, Anuvibhag). A tehszilen belül a falvak is alkothatnak csoportokat (hobli).

Kerület Székhely Terület Népesség 2011-ben Népsűrűség
Észak-Goa (North Goa) Panaji &0000000000001736.0000001 736 km² &0000000000817761.000000817 761 &0000000000000471.000000471 Fő/km²
Dél-Goa (South Goa) Margao &0000000000001963.0000001 963 km² &0000000000639962.000000639 962 &0000000000000326.000000326 Fő/km²

Gazdasági életSzerkesztés

A GDP/fő alapján Goa India egyik leggazdagabb állama. A gazdasági növekedés átlagosan évi 8,2%-os volt 1990-2000 között.[4] A turizmus a legmeghatározóbb az állam gazdaságában.

Iparában növényvédő szereket, műtrágyát, gumiabroncsot, csöveket, lábbelit, vegyi anyagokat, gyógyszert, acélt gyártanak és élelmiszert dolgoznak fel. Jelentős még a textilipar is.

Többféle nyersanyagot bányásznak: vasérc, bauxit, mangánérc.

A mezőgazdaság fő terményei: rizs, kesudió, kókusz, trópusi gyümölcsök.

Fővárosa, Panadzsi a Mandovi folyó torkolatában épült – adminisztratív és közlekedési központ kikötővel és repülőtérrel.

OktatásSzerkesztés

Goa India 3. olyan állama, amelyben jelentősen visszaszorult az analfabetizmus. 2001-ben a lakosság 82,3%-a tudott olvasni és írni.[2]

1985-ben alapították meg az állam egyetlen egyetemét. Ezenkívül egy műszaki főiskola és 2 magánegyetem is található.

TurizmusSzerkesztés

Télen nagyrészt Európából és más északi, fejlett országokból érkeznek a vendégek, míg a nyári (monszun) időszakban többnyire Indiából. A tengerparti pihenésen kívül a fő látnivaló: Ó-Goa (Velha Goa) a portugál gyarmati építészet emlékeivel a világörökség része.

Goai helyi ünnepekSzerkesztés

  • Játra (január). Színpompás zarándoklat és a helyi istenek köszöntése a Santádurgá-templomban (Póndá). Az év során még hasonló ünnepek zajlanak Póndá különböző templomaiban.
  • Karnevál Panadzsiban (február).
  • Sigmótszav (március). Hindu tavaszünnep az egész államban megünnepelve.
  • Mindszentek körmenet (április). Ó-Goa, Pilar.
  • Xavéri Szt. Ferenc ünnepe (dec. 3.) Ó-Goa.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Goa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
A Wikimédia Commons tartalmaz Goa témájú médiaállományokat.