Gombás (Szlovákia)

község Szlovákiában

Gombás (szlovákul Hubová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.

Gombás (Hubová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang község
Első írásos említés 1425
Polgármester Stanislav Nechaj
Irányítószám 034 91
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség1079 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság449 m
Terület16,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gombás (Szlovákia)
Gombás
Gombás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 07″, k. h. 19° 11′ 13″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 07″, k. h. 19° 11′ 13″
Gombás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Rózsahegytől 10 km-re északnyugatra a Vág bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területén egykor a puhói kultúra megerősített települése állt. A mai település 1425 előtt a soltészjog alapján keletkezett, a közeli Sztankován lakói alapították. A 1516. században Likava várának uradalmához tartozott. 1551-ben 4 paraszti, 1 pásztor és 1 zsellérház állt a faluban. 1625-ben 3 fűrésztelep, 1629-ben üveghuta működött területén. 1644-ben az Illésházy család vámszedési joggal ruházta fel. 1669-ben királyi parancsra hidat építenek. 1715-ben 29 parasztház állt a településen. Iskoláját 1782-ben alapították. 1784-ben 65 házában 836 lakos élt. 1795-ben 932 lakosa volt. 1828-ban 129 háza és 976 lakosa volt. 1831-ben kolerajárvány pusztított, ekkor épült hálából a Szent Rókus fogadalmi kápolna. Lakói főként állattartással, tutajozással foglalkoztak.

Vályi András szerint "GOMBAS. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, fekszik a’ Likavai Uradalomban, Vág vize mellett, Rozoenberghez más fél mértföldnyire, legelője elég, ’s az Uraság engedelméből fája épűletre, és tűzre ván; de mivel földgyének fele egy keveset soványas, fele pedig határjának hegyeken fekszik, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Gombás, tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh bal partján, a Thuróczba vivő országutban: 996 kath. lak., s egy kath. paroch. templommal. Határa roppant, de hegyes, kősziklás. Erdeje igen szép. Van 2 üveghutája. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1428, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1067 lakosából 1061 szlovák volt.

2011-ben 1067 lakosából 1054 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés