Grósz Frigyes
Grósz Frigyes (Nagyvárad, 1798. november 16. – Nagyvárad, 1858. január 3.) orvos, író.
| Grósz Frigyes | |
 | |
| Született | Nagyvárad |
| Elhunyt | Nagyvárad |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Csatáry Lajos |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grósz Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztés1816-ban a pesti tudományegyetem hallgatója lett. 1819-ben a filozófia doktorává avatták. Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott. 1825-ben orvos- és sebészdoktorrá avatták. 1825–1829 között Morvaországban, Teltschben dolgozott; kórházat létesített itt. 1829-ben a nagyváradi zsidókórház orvosa lett. 1830-ban szemkórházat alapított Nagyváradon szegény vakok számára, ahol ingyenesen kezelte a betegeket.[2] Mint írták méltatói, a szemészeti kórház Nagyváradolasziban volt, az úgynevezett Újsoron, a római katolikus püspöki épület szomszédságában, a város legszebb s legegészségesebb részében. Angolkertje és sétányai az újra látók kedvéért gondozottak voltak, az intézet 18 szobájából, 15 a szembetegek, egy az orvos, egy földig érő ablakokkal s erkéllyel ellátott tágas terem pedig a műtétekre szolgált, végül egy helyiség állt a felügyelő s ápolónő rendelkezésére. Az 1836-os tűzvészkor és az 1846-os árvízkor végzett munkájáért elismerő oklevelet kapott. Az 1846-os kassai vándor gyűlésen indítványozta szemészeti osztályok felállítását.
Családja
szerkesztésApja, Grósz Mózes (?-1817); fia, Grósz Albert (1819–1901); unokája, Grósz Emil (1865–1941) szemész;[3] dédunokája, Grósz István (1909–1985) szemész volt.[4]
Művei
szerkesztés- Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Ungarns (Nagyvárad, 1857)
Díjai
szerkesztés- Ferenc József-rend (1856)[5]
Emlékezete
szerkesztésA Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok és a Segítő Jobb Alapítvány támogatásával az első nagyváradi szemészeti kórház alapítójának, Dr. Grósz Frigyesnek 2010. november 12-én emléktáblát állítottak a Nagyváradi Medsystem Szemklinika épületén.[1] Archiválva 2020. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2024. augusztus 15.)
- ↑ „Ez intézetben gyógyíttatott 1830-tól 1855-ig 752 egyén; ezek között volt: földmívelö 482, kézmíves 123, kereskedő 61, cs. kir. katona 39, tanító 16, lelkész 15, hivatalnok 12, tanuló 2 és bába 2.” Vasárnapi Ujság – 1857. május 3. 4. évf. 18. szám, címlap
- ↑ http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/3.5/1956_004_biro_imre_elso_magyar.pdf[halott link]
- ↑ Névpont.hu
- ↑ DKA
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar zsidó lexikon
- Csetényi Kálmán: Dr Grósz Frigyes és a szegény vakok gyógyintézete Nagyváradon. Vasárnapi Ujság, 1857. május 3. 4. évf. 18. szám
További információk
szerkesztés- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Budapest, Medicina, 1990.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
