Grassalkovich Antal (főispán, 1771–1841)

birodalmi herceg, királyi kamarás, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja

Gyaraki herceg Grassalkovich Antal, gyakori írásmóddal Grassalkovich III. Antal (Pozsony, 1771. szeptember 12.Gödöllő, 1841. szeptember 9.) birodalmi herceg, királyi kamarás, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegyeispánja.

Grassalkovich Antal
Grassalkovich III. Antal (Pozsony, 1771. szeptember 12. – Gödöllő, 1841. szeptember 9.).jpg
Született 1771. szeptember 12.[1][2][3]
Pozsony[4]
Elhunyt 1841. szeptember 29. (70 évesen)[5][1][2][3]
Gödöllő[4]
Állampolgársága magyar
SzüleiEsterházy Mária Anna
Grassalkovich Antal
Foglalkozása patrónus
A Wikimédia Commons tartalmaz Grassalkovich Antal témájú médiaállományokat.
A gödöllői Grassalkovich kastély
A hatvani Grassalkovich-kastély
A pozsonyi Grassalkovich-kastély, ahol III. Antal is született

ÉleteSzerkesztés

1771-ben született II. Grassalkovich Antal herceg és Esterházy Mária Anna grófnő egyetlen felnőttkort megérő fiúgyermekeként. Édesapja azzal a megkötéssel kapott birodalmi hercegi rangot, hogy csak az elsőszülött fiúgyermek örökölheti a címet. Azonban az elsőszülött fiú, Antal, hétévesen elhalálozott, s így nem maradt hercegi örökös. Később még két fiúgyermek született, de ők is elhaltak. Elkeseredett édesapja az uralkodótól kapott egy lehetőséget: ha a következő gyermek fiú lesz, örökölheti a birodalmi hercegi címet. Így született Grassalkovich Antal tulajdonképpen „már másodszor”. A családi birtokokat rendkívüli adósságokkal terhelten vette át apja halála után. Apja példáját követve Bécsben élt, s Gödöllőre csak 1794-ben látogatott először, vadászatra. Később többször is tartózkodott itt.

1793. július 25-én fiatalon feleségül vette a majdnem 17 éves galántai Esterházy Mária Leopoldina hercegnőt (Bécs, 1776. november 15. – Bécs, 1864. december 21.), Esterházy Pál Antal és gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Terézia negyedik gyermekét. A gödöllői Grassalkovich-kastélyt ők emelték a kornak megfelelő színvonalra, az északi oldal utolsó szárnya és az új narancsház megépítésével, a franciakertet pedig tájképi kertté, vagyis angolparkká alakították át.

Grassalkovich rendkívül sokat adakozott, még apjánál is inkább. Többek között ő adományozta a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház telkét is, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát is nagyvonalúan támogatta. Bőkezűsége miatt azonban 1827-ben fizetésképtelenné vált, majd a hatvani és a gödöllői uradalma zárgondnokság alá került. A zárgondnok Lónyay János volt. Gyermek nélkül halt meg, 1841-ben, gödöllői kastélyában, így unokaöccse, Viczay Mihály gróf lett későbbi örököse. Halála után özvegye nem kívánt a birtokon maradni, sem irányítani azt, inkább visszaköltözött családjához. Bejárta Európa legtöbb táját. Szegényházat és leányiskolát alapított. A máriabesnyői Grassalkovich családi kriptában nyugszik.

Címei, kitüntetéseiSzerkesztés

Birtokainak későbbi sorsaSzerkesztés

Az 1827-ben már zárgondnokság alá került uradalom végnapjait élte. Mivel Antallal a Grassalkovich család kihalt, a birtokok sorsa kérdéses volt. A bécsi kastély és a Schönau an der Triesting-i uradalom magántulajdonba került. Gödöllői és hatvani uradalmait unokaöccse, Viczay Mihály örökölte, de ő nem bírta rettentő adósságait fizetni, így eladta egy bankárnak, báró Sina Györgynek. Később az ő fia, báró Sina Simon birtoka lett, majd egy belga konzorcium tulajdonába került, végül pedig az államosításig az uralkodócsalád birtoka volt.

Abban az időben Erzsébet királyné legkedveltebb magyarországi kastélya lett. Jelenleg a gödöllői kastélyban több múzeum is működik, parkja pedig arborétum. A hatvani kastélyt a belgáktól 1867-ben egy bizonyos Deutsch Ignác vette meg, majd az ő fia, Sándor hozta helyre saját céljaira az épület földszintjét. A kastély a második világháború után teljesen lepusztult, a park nagy részét beépítették (a 2000-es évek elején a kastély külsejét felújították). A pozsonyi birtokok is az uralkodó kezébe kerültek. A világháború, a későbbi államosítás és egyéb perek után a pozsonyi kastély jelenleg a Szlovákia köztársasági elnökének rezidenciája.

SzármazásaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Grassalkovics von Gyarak, Anton Fürst III. (BLKÖ)
  2. a b Catalog of the German National Library, 116823429, 2020. május 31.
  3. a b CERL Thesaurus
  4. a b Catalog of the German National Library, 116823429, 2020. június 10.
  5. https://opac-nevter.pim.hu/en/record/-/record/PIM159643

ForrásokSzerkesztés